Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfő reggeli közlése szerint februárban a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptár- és a múlt évi szökőnaphatással korrigált adatok szerint 3,3 százalékkal nőtt februárban az egy évvel korábbihoz képest. Az év első két hónapjában 4 százalékos volt az éves szintű növekedés.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és az elemzők reakcióiból szemezgettünk.
Nemzetgazdasági Minisztérium:
A magyar háztartások egyre magabiztosabban terveznek, ami nemcsak a boltok forgalmán, hanem a turizmus élénkülésében is érezhető hatást gyakorol. A kedvező folyamatokat elsősorban a magas foglalkoztatottság, és a reálbérek 17 hónapja tartó folyamatos növekedése alapozza meg.
A növekvő jövedelmek és a kedvezőbb bolti árak hatására a fogyasztás bővülése a következő hónapokban tovább folytatódhat, amelyet az online pénztárgépek előzetes adatai is megerősítenek.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza:
Februárban csökkent az élelmiszerüzletek forgalma januárhoz képest, ami könnyen lehet, hogy a jelentősen emelkedő élelmiszerinfláció eredménye. Emellett a nem élelmiszertermék jellegű kereskedelemben a januári kiugró teljesítmény után egy minimális csökkenés látható havi összevetésben. Úgy tűnik tehát, hogy az egyszeri kifizetések, amelyekhez hozzájutott a lakosság, akár még februárban is, már nem csapódtak le ebben a kiskereskedelmi szegmensben.
Havi alapon egyedül a gyógyszer, illatszer üzletek forgalma nőtt jelentősen, ami leginkább az erős influenzaszezonnal lehet összefüggésben. Hiszen itt már három hónapja 1-2 százalékos havi alapú növekedést regisztrál a KSH. Ezzel szemben komolyabb visszaesés volt látható a bútor, műszakicikk üzletek, a textilüzletek és az iparcikkeket árusító üzletek forgalmában. Vagyis tényleg úgy tűnik, hogy a januári nagy megugrást a lakossági állampapírok kifizetése indukálta, nem pedig egy tartós vásárlói fordulatnak voltunk tanúi. Az összességében emelkedő februári üzemanyagárak mellett pedig aligha meglepő, hogy jött a korrekció is az üzemanyag-forgalomban, méghozzá bő 1 százalékos visszaesést mutatva.
Fotó: Depositphotos
Tehát, ami egyelőre biztosnak látszik, hogy az erős januári adat inkább egyszeri tényezőkre vezethető vissza, nem pedig egy dinamikus trendforduló volt. Ettől még az első negyedév összteljesítménye lehet kedvező, így vélhetően a fogyasztás pozitívan járul majd hozzá a gazdaság teljesítményéhez, ami ugyebár az iparról majd nem mondható el. Az előttünk álló egy-két hónapban még talán láthatunk jelentősebb bővülést a kiskereskedelemben, hiszen egyrészt a lakossági állampapírok kifizetései segíthetnek. Másrészt pedig a március második felétől – csupán május végéig – érvényben lévő árrésstop is megemelheti a kiskereskedelmi forgalmat, hiszen a lakosság megpróbálhat valamelyest betárazni az olcsóbb élelmiszerekből.
Ugyanakkor az év közepére ez a lendület lanyhulhat, különösen akkor, ha a vártnál érdemben alacsonyabb lesz a reálbérek növekedése. Ebben a tekintetben bár a januári adat biztató volt, vélhetően a következő hónapokban további lemorzsolódást láthatunk majd a bérek vásárlóerejében. Ennek oka részben a magasan ragadó infláció, részben pedig a lassuló bérkiáramlás. Az év vége felé azonban az életbe lépő kormányzati intézkedések adhatnak újabb lökést a szektornak. Az elmúlt két év fényében tehát mindenképpen egy jóval kedvezőbb évet várhatunk 2025-ben a kiskereskedelemben. Az ING Bank továbbra is 4-5 százalék körüli éves átlagos növekedésre számít.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza:
A fogyasztás bővülésének egy érdemi része a szolgáltatásoknál és a bevásárlóturizmus nyomán a környező országokban csapódik le – legalábbis az előző negyedévek GDP-adatai alapján a fogyasztás bővülése ennél markánsabb lehet az első negyedévben. Míg azonban a külföldi online áruházak és a bevásárlóturizmus erősödését korábban a magasan ragadt árakkal magyaráztam, most már ismét egy növekvő inflációval szembesültek a vásárlók, ami sok terméknél inkább a jelentősen megdrágult termékről való lemondást, a készletek felélését vagy éppen a vásárlás elhalasztását jelentheti.
A reálkeresetek emelkedése tudja fűteni a fogyasztást, így az hozzá tud járulni a gazdasági növekedéshez, de az infláció alakulása ebből a szempontból jelentős kockázatot jelent, ezért is próbálja a kormányzat azt különféle intézkedésekkel megfogni – remélhetőleg sikerrel.
A fogyasztás összességében növekvő pályán van és pozitívan járul hozzá a növekedéshez, de a pontosabb összkép kialakításához – és az árrésstopok hatásának ismeretéhez – látnunk kell majd a márciusi és áprilisi adatokat, hiszen nem kizárt az árrésstopos termékekből egy készletezés, ami egyrészt ismét a belföldi áruházak felé fordíthatja a vásárlókat, másrészt pedig érdemi fogyasztásbővülést okozhat.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője:
A tartós cikkek dinamikája a fogyasztás erős ciklikus pozícióját jelzi.
A januári adat okozta kellemes meglepetés után korrigált a forgalom a második hónapban. A bővülés folytatódhat: bár a reálbérváltozás a tavalyi, rendkívül magas értékek után érdemi lassulás elé néz 2025-ben, de továbbra is pozitív szinteken maradhat. A fogyasztás egyértelműen a gazdasági növekedés elsőszámú motorja lesz idén.
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője:
Az élelmiszer-forgalom növekedését elsődlegesen a háztartások jövedelmi helyzetének javulása hajtja, miközben a vártnál magasabb élelmiszer-infláció visszafogja azt.
A nem élelmiszer-forgalom alakulásában a jövedelmi helyzet mellett a fogyasztói bizalomnak van szerepe, kedvezőtlen gazdasági környezetben a háztartások inkább itt tudnak spórolni, vagyis a növekedés jelzi a bizalom helyreállását.
A gazdasági növekedés legfontosabb motorja idén is a fogyasztás lehet. A fogyasztás bővülésének alapját a jövedelmi helyzet javulása adja, amelyet több tényező támogat párhuzamosan. Egyrészről a reálbérek várhatóan idén is érdemi, 4 százalék körüli mértékben emelkednek majd, miközben az állampapír kamatkifizetések és a Munkáshitel is növeli a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. Ehhez adódik hozzá, hogy az év második felében a családtámogatások (júliustól a családi adókedvezmény, októbertől pedig a háromgyermekes anyák szja-mentessége) mértéke is bővül, amely szintén emelheti a fogyasztási hajlandóságot. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy a jövedelmi helyzet javulása ténylegesen magasabb fogyasztásban csapódjon le, emiatt kiemelten fontos az infláció letörése.
