Erdogan: Valamit valamiért

 Erdogan az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatón beszélt a svéd NATO-tagság kérdéséről, mielőtt a szövetség vilniusi csúcstalálkozójára utazott. Az államfő úgy fogalmazott: "először gyertek, nyissatok utat Törökországnak az Európai Unióba, aztán mi is, ahogy Finnországot illetően utat nyitottunk, hadd nyissunk utat Svédország előtt is".

"Törökország több mint 50 éve várakozik az Európai Unió kapuinál, miközben immár csaknem az összes NATO-ország tagja az EU-nak" - emlékeztetett Erdogan.

A török parlament a finn NATO-csatlakozást, amelyet korábban szintén gátolt, március végén ratifikálta.

Az ország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amelynek 1999-től hivatalos tagjelöltje lett. A teljes jogú csatlakozásról szóló tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg, de a folyamat az utóbbi években holtpontra jutott. Az Európai Tanács 2016 decemberében úgy döntött, hogy a 2016. július 15-ei törökországi puccskísérletet követő tisztogatások mértéke miatt az unió nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával. A 35 megvitatandó fejezet közül eddig mindössze egyet tudtak lezárni.

Erdogan a török EU-csatlakozás ügye mellett egyúttal hangsúlyozta: a svéd NATO-csatlakozás előrehaladása attól függ, hogy a múlt évi madridi török-svéd-finn megállapodásban foglalt vállalások teljesülnek-e.

Ankara a skandináv állam NATO-csatlakozásával kapcsolatban eddig azt mondta, hogy mindaddig nem támogatja az ország felvételét, amíg - szerinte - Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.

A török álláspont szerint Svédország megtűri a Törökország mellett az Európai Unióban is terrorszervezetként nyilvántartott PKK tagjait, ezért a NATO-hoz való csatlakozás előtt olyan lépéseket kell tennie, amelyekkel bizonyítja, hogy ezen változtatni kíván. Az észak-európai országban múlt héten elször ítélték szabadságvesztésre a PKK egyik támogatóját, noha a bíróság állítása szerint a svéd NATO-csatlakozásnak nem volt köze az ítélethez. A PKK 1984 óta fegyveres felkelést folytat Délkelet-Törökországban a helyi kurd kisebbség függetlenségéért. A több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei vesztették életüket. (MTI)