Orbán Viktor 11 éves kormányzása
Magyarország demokratikus történetének egyik legsikeresebb időszaka
- írta David Cornstein, az Egyesült Államok volt, 2018-2020 közötti magyarországi nagykövete a Newsmax című konzervatív amerikai magazinban megjelent véleménycikkében.
Magyarország "gyönyörű ország csodálatos emberekkel, akik szeretik az amerikaiakat" - emelte ki Cornstein. Virágzó gazdasága van, miközben a megélhetés körülbelül feleannyiba kerül, mint más európai országokban - tette hozzá.
Megjegyezte: az amerikai médiában megjelent cikkek alapján nem ilyen kép rajzolódik ki, és ha azok alapján döntött volna, valószínűleg nem fogadta volna el a nagyköveti tisztséget.
Ahogy szövetségeseink többsége, Orbán kormánya sem tökéletes, de a miniszterelnök a nemzet hosszú távú érdekeit szem előtt tartva, az észszerűség mentén határozza meg politikája körvonalait
- fűzte hozzá.
A volt amerikai nagykövet kiemelte:
a magyar kormányfő a vállalkozás szabadságának biztosításával, a szabályozások csökkentésével, az adócsökkentéssel és egyéb olyan lépésekkel, amelyekkel Donald Trump előző amerikai elnök is egyetértene, fellendítette a gazdaságot.
Orbán előtt az ország nyolc évig nyögte a szocialista kormányok rossz vezetését - állapította meg Cornstein.
A koronavírus-járvány előtt a hazai össztermék (GDP) növekedése alapján Magyarország Európa legjobban teljesítő országai közé tartozott - folytatta. A munkanélküliségi ráta példátlanul alacsony, mindössze 3,7 százalék - emlékeztetett.
Ráadásul a kormány célja az, hogy a családok húzzanak hasznot a gazdasági fejlődésből. Orbán szerint, mivel a családokat tépázta meg a legjobban a járvány, nekik kell elsőként részesülniük a gazdasági fellendülés eredményeiből. Ennek érdekében úgy döntött, hogy ha a GDP növekedése idén eléri az 5,5 százalékot, akkor a gyermekes szülőknek visszatérítik a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót - mutatott rá.
Micsoda eltérés a jelenlegi amerikai kormány adóztass és költekezz politikájához képest!
- jegyezte meg David Cornstein.
Az egykori diplomata a migrációról szólva szívszorítónak nevezte, ami az Egyesült Államok déli határán zajlik. A migrációs nyomás amerikai kezelésével a magyar hozzáállást állította szembe. Hangsúlyozta, hogy a 2015-ös migrációs válság idején Orbán határozottan lépett, és azonnal kerítést húzott fel, hogy feltartóztassa az emberáradatot.
Ő volt az első európai politikus, aki hangosan kimondta, hogy a gyökeresen eltérő háttérrel rendelkező emberek bevándorlása nemkívánatos dolog
- emlékeztetett Cornstein.
Orbánnak igaza volt
- tette hozzá, rámutatva, hogy Németország migránsokat tárt karokkal váró politikájának kudarca után olyan országok, mint Ausztria, Dánia és Svédország is követni kezdték a magyar példát.
A migráció volt az egyik ügy, amely miatt Magyarország összetűzésbe került az Európai Unióval, és amely feltárta az ellentéteket Európa nyugati, liberális demokráciái és a konzervatívabb keleti tagállamok között - írta David Cornstein.
Brüsszel felelősségre is vonta Orbán kormányát arra hivatkozva, hogy meggyengítette az igazságszolgáltatás függetlenségét, és aláásta a jogállamiságot
- emlékeztetett.
A volt nagykövet hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban élőkből gyakran rosszallást vált ki Budapest és Moszkva szoros viszonya. Ugyanakkor az Oroszországtól energetikailag függő Magyarország számára biztonsági szempontból elengedhetetlen, hogy kulturált viszonyt ápoljon Moszkvával - magyarázta.
Ezzel együtt a NATO-tagság is meghatározó szerepet tölt be az ország biztonságpolitikájában - nyomatékosította.
Orbán sokszor hangoztatta, hogy szeretne javítani a NATO és Oroszország viszonyán, hiszen ha Nyugat és Kelet acsarkodik, Magyarország veszít - emlékeztetett Cornstein.
Bölcs szavak
- jegyezte meg a volt nagykövet.
Ami pedig a jelenlegi magyar-amerikai kapcsolatokat illeti, Takács Szabolcs washingtoni magyar nagykövet a Privátbankár.hu-nak adott interjúban korábban azt mondta: bár már kapott jelzéseket Washingtontól a magyar demokrácia állapotát illetően, számos olyan terület van, ahol továbbra is jó az együttműködés Magyarország és az Egyesült Államok között.
A nagykövet szerint a tengerentúlon ma nyílt kultúrharc zajlik, és természetes, hogy nézeteltérések vannak egy baloldali és egy jobboldali kormány között.
További részletek az alábbi cikkben:
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
