<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
21p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Bár már kapott jelzéseket Washingtontól a magyar demokrácia állapotát illetően, számos olyan terület van, ahol továbbra is jó az együttműködés Magyarország és az Egyesült Államok között – erről Takács Szabolcs washingtoni magyar nagykövet beszélt a Privátbankár.hu-nak adott interjúban. Ezeket a területeket tekintve sem magát, sem Magyarországot nem érzi ellenszélben. A nagykövet szerint a tengerentúlon ma nyílt kultúrharc zajlik, és természetes, hogy nézeteltérések vannak egy baloldali és egy jobboldali kormány között. Ugyanakkor nem tart attól, hogy ezeknek negatív hatása lesz a gazdasági kapcsolatokra. Az interjúból kiderül az is, hogy milyen volt belülről Joe Biden beiktatása, él-e még az amerikai álom, hogyan juthatnak be magyar cégek könnyebben az ottani piacra, és mit remélhetünk az amerikai LNG-szállítmányoktól. A legérdekesebb részeket videó formában is közzétesszük cikkünk végén.

- Kezdjük egy bemelegítő kérdéssel. Washingtoni nagykövetként Ön képviselte Magyarországot Joe Biden elnöki beiktatásán január 20-án. Az eseményről meg is emlékezett a Facebook-oldalán. Azt  írta: ez egy különleges nap mindenkinek. Milyen ez a beiktatási ceremónia testközelből? Olyan, mint ahogy mi a tévében látjuk, vagy teljesen más?

- Valóban különleges nap volt mindenkinek, már önmagában azért, mert az Egyesült Államok elnökét, a világ első számú hatalmának első számú vezetőjét iktatták be.

Ebből fakadóan az elnöki beiktatás a ceremoniális részét illetően is különbözik más országok hasonló politikai eseményeitől. Vannak benne olyan elemek, amelyek az amerikai demokratikus hagyományokra épülnek, és vannak benne show-elemek is, amikor hírességek lépnek fel – olyan popsztárok vagy ismert emberek, akik fellépésükkel is demonstrálják, hogy milyen politikai csoportot vagy ideológiát preferálnak.

Az idei beiktatás különleges volt több szempontból is.

Egyrészt még soha nem fordult elő a történelem során, hogy egy amerikai elnök egy  világjárvány közepette kezdje meg hivatali működését. Emiatt nagyon szigorú szabályokat hoztak, amelyek már önmagukban korlátozták a mozgásteret. A rendezvényt szabadtéren tartották a tél kellős közepén – tehát nagyon hideg volt –, a szokásos beiktatási díszebéd pedig – szintén a járvány miatt – elmaradt.

Az Egyesült Államok még mindig a világ vezető hatalma. Takács Szabolcs washingtoni magyar nagykövet. (Kép: Nagykövetség/Tony Powell)Az Egyesült Államok még mindig a világ vezető hatalma. Takács Szabolcs washingtoni magyar nagykövet. (Kép: Nagykövetség/Tony Powell)

Még különlegesebbé tette az eseményt, hogy a korábbi elnök, Donald Trump már beiktatása előtt deklarálta, hogy nem kíván részt venni a ceremónián. Ehelyett aznap reggel a First Ladyvel együtt helikopterrel távozott a Fehér Házból. Emiatt elmaradt a ceremónia azon része, amikor az új beiktatott elnök és alelnök kikísérik elődeiket a Capitoliumból (a törvényhozás épületéből - a szerk).

Donald Trump távolmaradásával is hangsúlyozta, amit azóta is mond: a 2020-as választást „ellopták” tőle, és nem tekinti legitimnek az új elnököt.

A jelenlegi elnök nemzetközi legitimációja nyilván megvan, de az Egyesült Államokban a tavalyi választások kérdése – bár egyre halványuló intenzitással, de – továbbra is része a belpolitikai közbeszédnek és vitának.

És volt még egy esemény, ami különlegessé tette a beiktatást: a „puccskísérletnek” is nevezett, a Capitoliumnál január 6-án bekövetkezett események után mindössze két héttel került rá sor.

Emiatt rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be: az amerikai rendőrség, a Secret Service és a washingtoni Metropolitan Police mellett 25 ezer katonát mozgósítottak. Több katona volt Washingtonban, mint amennyi a háborús övezetekben szolgál.

Lezárták a belvárost, a szállodák nem fogadtak vendégeket, az állampolgárokat pedig arra kérték, hogy ne az utcáról, hanem a televízióból kövessék az eseményt.

A külföldi kormányok, így a magyar kormány is  – csakúgy, mint valamennyi európai kormány – a nagykövet révén képviseltette magát, ők kaptak meghívást. Ez teljesen megszokott, hiszen állam- és kormányfőket formálisan általában nem hívnak meg a beiktatásra. A korábbi elnöki beiktatási években voltak ugyan meghívott vezető politikusok, de ők mindig személyes meghívottak voltak, tehát egy kongresszusi képviselő, egy szenátor vagy az új elnök meghívottjai. Ilyen meghívottak most nem voltak a koronavírus-járvány miatt.

Összességében érdekes helyzetben érkeztem az Egyesült Államokba. Tavaly novemberben jöttem, és ez volt az első nagy politikai esemény, amelyen rész vettem.  

- Egyébként ilyenkor a nagykövetek személyesen gratulálhatnak az elnöknek, vagy el vannak különítve?

- A diplomáciai testület tagjai el vannak különítve, tehát fizikailag is távol vannak az elnöktől, függetlenül a járványhelyzettől. Családja mellett korábbi amerikai elnökök – például George W. Bush, Barack Obama –, szenátorok, kongresszusi képviselők, az amerikai politikai elit színe-java volt az elnök körül a Capitolium egyik külső teraszán.

Mi, nagykövetek pedig a Capitolium előtti füves területről követtük az eseményeket egy kivetítőn. Ez nem az a helyzet, amikor az elnöknek személyesen lehet gratulálni.

- Nagykövetként mi volt az első teendője? Hova vezetett az első útja? Ezt a protokoll írja elő, vagy szabad kezet kap ennek megválasztásában? 

- Egy nagykövet első formális teendője a megbízólevél átadása az amerikai elnöknek, tehát első utam az amerikai külügyminisztériumba vezetett.

Bár a járvány miatt a személyes találkozó az elnökkel elmaradt – nemcsak az én esetemben –, levélben megkaptam tőle a felhatalmazást, tehát már meghatalmazott nagykövetként funkcionálok.

Emellett fontosnak éreztem, hogy legyen fizikai találkozó a Magyarországgal és a közép-európai térséggel, Európával foglalkozó külügyi vezetőkkel. Ennek érdekében  novemberben – természetesen a COVID-szabályokat betartva – vendégül láttam az európai ügyekkel foglalkozó államtitkárt, helyettes államtitkárt és más vezető tisztviselőket a nagyköveti rezidencián, ami lehetőséget adott a magyar-amerikai kapcsolatok aktuális helyzetének áttekintésére.

Az Egyesült Államokban a magyar nagykövet másik nagyon fontos feladata a kapcsolatfelvétel az itteni magyar  diaszpóra szervezeteinek vezetőivel. Sok ilyen szervezet működik az USA-ban, a pandémia miatt azonban elsősorban virtuális találkozókon vettem részt.

A járvány és az oltási program alakulásával egyre több diplomáciai szereplővel, nagykövetekkel és más tisztviselővel tudtam érintkezni. Ez a normál ügymenet.

- Ön korábban már számos diplomáciai feladatot ellátott a világ több pontján, Katartól Brüsszelig. Mennyiben más amerikai nagykövetnek lenni? 

- Az Egyesült Államokban képviselni egy országot különleges megtiszteltetés, de egyben nagy felelősség is, hiszen a világ első számú hatalmáról van szó.

Korábbi karrierposztjaimtól az különbözteti meg, hogy

az amerikai politikusok és diplomaták rendkívül pragmatikusan, megoldás-centrikusan közelítik meg a problémákat. Ez kedvező egy magyar diplomata számára, hiszen mi is arról vagyunk ismertek, hogy szeretünk világosan fogalmazni.

Egykori európai uniós ügyekért felelős államtitkárként megtapasztaltam, hogy Európában ez a magyar karakterjegy szinte egyedülálló, illetve főként Közép-Európára jellemző, az Egyesült Államokban viszont szinte természetes. A gondolkodásmódbeli különbségek egyébként elsősorban az amerikai nagyhatalmi helyzetből adódnak, valamint abból, hogy az Egyesült Államok földrajzi adottságai miatt viszonylagos izolációban és gazdasági jólétben tudott fejlődni történelme során.

Nagykövetként a legfontosabb feladatom nyilván a két állam közötti kapcsolatok erősítése. Ebbe nemcsak a kormányok tartoznak bele – még ha ez kétségtelenül kiemelt dimenzió is – ,

hanem a már említett, mintegy 1,5 milliós amerikai magyarság megmaradásának segítése, szervezeteik támogatása is.

Említhetnék persze még sok minden mást, a gazdasági vagy a védelempolitikai, energetikai kapcsolatok építését, amelyek a magyar-amerikai kapcsolatok sikerterületei voltak az elmúlt években.

- Az Egyesült Államok megítélése külföldön meglehetősen ambivalens. Egyesek hanyatló birodalomnak látják, amelyet szétfeszítenek a társadalmi, ideológiai, vallási ellentétek, mások szerint még maradt valami az amerikai álomból, a régi Amerikából, a demokrácia egyik mintaországából. Önnek milyen személyes tapasztalatai vannak? Az ország melyik arcát tartja inkább valósnak? 

- Csak történelmi távlatból lehet majd megítélni, hogy az, ami jelenleg az Egyesült Államokban zajlik, a hanyatlás jele vagy egy folyamat része. Az Egyesült Államok ugyanakkor minden összehasonlításban a világ vezető hatalma, és várhatóan az is marad még hosszabb ideig.

Igaz ugyanakkor, hogy

a társadalmi ellentétek talán most a legnagyobbak az USA-ban a mi életünket tekintve. Nyílt kultúrharc zajlik. Az elmúlt 30 évben egyszer sem osztotta meg úgy az amerikai lakosságot a rasszizmus vagy a társadalmi egyenlőség kérdése, mint napjainkban.

A társadalmi átalakulás egyik példája, hogy a 2020-as elnökválasztáson haladta meg először a spanyol ajkú szavazók aránya a fekete amerikai szavazókét. Az új adminisztráció nemigen beszél a zsidó-keresztény kulturális identitásról, hiába Joe Biden az Egyesült Államok történetének második katolikus elnöke. Emellett van egy radikális baloldali társadalompolitikai folyamat, amit az amerikai kormány politikai prioritásaival világosan lekövet. Az Egyesült Államok ugyanakkor eközben továbbra is az álmok hazája sokak számára, elég, ha csak a déli határnál Biden elnök hivatalba lépése óta állandósult humanitárius és migrációs válsághelyzetre gondolunk.

Többségében közép-amerikai bevándorlókról van szó, akik azonban többnyire készek arra, hogy amerikaiakká váljanak, és ez rendkívül fontos különbség az Európába irányuló migrációhoz képest.

- Térjünk is át Európára, illetve a magyar vonatkozású ügyekre. Míg a Trump-adminisztrációval kifejezetten jól járt a magyar kormány, addig a Biden-adminisztrációtól erős kritikára számíthat. Ezek egy része már meg is érkezett. Ezt figyelembe véve milyennek látja most  az amerikai-magyar viszonyt?

- Magyarország és a magyar kormány nyitott egy szoros együttműködésre az új amerikai kormányzattal és annak vezetőjével, Biden elnökkel.

Kétségtelen ugyanakkor az is, hogy az elmúlt négy év igazi sikertörténet volt a magyar-amerikai kapcsolatokban. Ez elsősorban annak tudható be, hogy akkor mindkét országban konzervatív kormány volt hatalmon.

Természetesen komoly ideológiai különbségek is vannak a jelenlegi baloldali amerikai kormány és a konzervatív magyar kabinet között, akár a migrációra, a nyitott társadalmakra, a családpolitikára vagy egyes külpolitikai kérdésekre gondolunk.

Komoly ideológiai különbségek vannak, de Magyarország továbbra is megbízható szövetséges. (Fotó: Nagykövetség/Tony Powell)Komoly ideológiai különbségek vannak, de Magyarország továbbra is megbízható szövetséges. (Fotó: Nagykövetség/Tony Powell)

Azt ugyanakkor az új washingtoni vezetés sem kérdőjelezte meg, hogy

Magyarország fontos és megbízható szövetségese az Egyesült Államoknak,

elég csak Afganisztánra gondolni, ahol magyar és amerikai katonák közösen teljesítettek és teljesítenek szolgálatot egészen az amerikai kivonulásig, idén szeptember 11-ig.

Gazdasági területen pedig csak pozitív eredményekről tudok beszámolni: az Egyesült Államok a második legnagyobb befektető Magyarországon Németország után. Több mint 1700 amerikai cég van jelen, amelyek 105 ezer magyar embernek adnak munkát.

Az amerikai vállalatok kedvezőnek találják a magyarországi befektetési környezetet, és szerintem nem is tervezik a kivonulásukat.

Sőt, több cég bővítést tervez.

Fontos üzenetértékkel bíró statisztikai adat, hogy a pandémiás évben is amerikai befektetők hozták létre Magyarországon a legtöbb, külföldi befektetés által generált munkahelyet, az összes munkahely 27 százalékát tavaly március óta.

Nagykövetként kapcsolatban vagyok az új amerikai kormány és a Kongresszus, tehát a politikai elit képviselőivel, a Kongresszuson belül elsősorban a kül- és energiapolitikával foglalkozó képviselőkkel.

Ilyen szellemben  állunk most az amerikai kapcsolatok elé, és meglátjuk, hogy az új adminisztráció milyen témákat milyen hangsúllyal tűz majd napirendre a kétoldalú kapcsolatainkat illetően.

- Eddig kivel, milyen szinten volt alkalma egyeztetni a Biden-adminisztrációból?

- Az Egyesült Államokban viszonylag hosszú folyamat a vezető tisztviselők kinevezése. Már négy hónapja hivatalban van a kormány, de a Magyarországgal foglalkozó államtitkárt még nem nevezték ki, így a korábbi államtitkár van hivatalban, és a külügyi vezetők közül sincs még mindenki megerősítve. Ez várhatóan a következő hónapokban történik meg.

Eddig különböző minisztériumok államtitkáraival és helyetteseikkel, valamint szenátorokkal és kongresszusi képviselőkkel egyeztettem személyesen vagy virtuálisan,

nem csak Washingtonban, hanem az egyes szövetségi államokban is.   

- Érez eközben politikai nyomást magán? Milyen Magyarország megítélése az Egyesült Államokban ezen beszélgetések alapján?

- Említettem az együttműködés néhány területét – külgazdaság, befektetések, energetika, védelempolitika –,

ha ezek szóba kerülnek, akkor sem magamat, sem Magyarországot nem érzem ellenszélben, és természetesen akkor sem, amikor az amerikai magyarsággal érintkezem.

Korábban európai uniós államtitkárként pedig megszoktam, hogy olyan államok képviselőivel kell napi szinten egyeztetnem, amelyek teljesen mást gondolnak Magyarországhoz képest például a migrációról, a családpolitikáról vagy akár a jelenlegi izraeli-palesztin konfliktusról.

A kritikát határozottan, de tisztelettel utasítjuk vissza, ha igaztalannak érezzük. Így tette ezt például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, amikor a közelmúltban visszautasította az amerikai külügyminiszter magyar sajtószabadság helyzetét érintő kritikáját. Ennek egyébként külön abszurditást adott, hogy erről az egyik legnépszerűbb kormánykritikus sajtóorgánum (a Telex - a szerk.) vezetőjével beszélt, aki szabadon alapíthatott a közelmúltban új médiafelületet és napi szinten minden korlátozás nélkül fogalmazhat meg véleményt a kormány működéséről.

A lényeg, hogy léteznek olyan ideológiai, pártpolitikai szempontból generált problémák, amik nem a valós helyzetet tükrözik. Ez a politika része.

Fel vagyunk készülve arra, hogy pártpolitikai természetű, jogállamisági és emberi jogi vitának álcázott támadásokra reagálni tudjunk. Eközben pedig építjük a magyar-amerikai kapcsolatok sikerterületeit. 

- Említette Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy háttérbeszélgetésen tett megjegyzését, miszerint aggódik a magyar jogállamiság, a demokrácia állapota és a médiahelyzet hanyatlása miatt. Önhöz is érkeztek már ilyen jelzések az amerikai kormány részéről?  

- Természetesen, hiszen – a budapesti amerikai nagykövetség mellett – a washingtoni magyar nagykövetség az a felület, amelyen keresztül érintkeznek velünk. Az minden esetben  az amerikai kormány döntése, hogy éppen hol csatornázzák be az aktuális kérdéssel kapcsolatos véleményüket.      

Kapunk különböző jelzéseket, kérdéseket, de ugyanígy mi is szoktunk ilyeneket megfogalmazni. Ez egy kétirányú kommunikáció.

De ez nem kizárólag negatív: ahogy mondtam, sok olyan terület van, ahol az Egyesült Államokkal nagyon szoros együttműködésben dolgozunk, az érdekeink is közösek, és közösen tudjuk azokat érvényesíteni.

Azon pedig nem kell meglepődni, hogy egy baloldali és egy jobboldali kormány nem fog mindenben egyetérteni.

A problémánk inkább az, hogy a demokrácia szabályai szerint mi azt gondoljuk, hogy ezeket a kérdéseket is meg lehet ítélni különböző módon.

Nem érzi magát ellenszélben. (Nagykövetség/Tony Powell)Nem érzi magát ellenszélben. (Nagykövetség/Tony Powell)

Sajnos általában azt érezzük a liberális, baloldali kormányok részéről, hogy

ha más véleményen vagyunk egy fontos politikai vagy társadalompolitikai kérdést illetően, azt azonnal demokrácia-vitaként próbálják előadni, mintha nem lenne demokratikus egy másik legitim vélemény.

Ezzel pont a demokrácia alapszabályait ignorálják.

- Van annak valós veszélye, hogy a politikai feszültségek rossz kihatással lesznek a gazdasági kapcsolatokra, például a kereskedelemre vagy a befektetésekre?

- Nem tartok tőle, hogy a gazdasági kapcsolatok bármilyen mértékben is megsínylenék az imént említett pártpolitikai és ideológiai természetű vitákat. Ez az elmúlt 10 évben sem volt így, sőt folyamatosan bővültek a befektetések mindkét irányban.

Az amerikai befektetők – legyen szó például az energetikáról  vagy bármilyen más gazdasági területről – úgy látják, hogy Magyarországon befektetőbarát kormány van hatalmon. Azt látják, hogy a magyar gazdasági, pénzügyi és általában a jogállamisági környezet kedvező.

Nyilvánvalóan nem fektetnének be egy olyan országban, amelyről úgy gondolják, hogy ott a jogállam veszélyben van, hiszen ezzel a befektetésüket kockáztatnák.

Az üzleti világ általában racionálisan dönt, és

Magyarország vonzó befektetési ország az USA számára. Ezt mutatják a statisztikák, az elmúlt évek fejleményei. Ahogy jeleztem, ez nem csak a Trump-érában volt igaz, hanem azt megelőzően, és azt követően is.

Ugyanakkor az Európai Unió és az Egyesült Államok között van számos olyan vitás kérdés, amely nehezíti a kapcsolatépítést. Bizonytalan például Trump-elnökség alatt megszakadt szabadkereskedelmi tárgyalások újrakezdése.

A jelenlegi amerikai kormánnyal kapcsolatban egyébként népszerű félreértés, hogy szakított a gazdasági protekcionizmussal, amivel korábban épp Trumpot vádolták. Mindössze annyi történt, hogy míg Trump azt mondta, hogy „America first”, addig Biden szlogenje a „Buy American!”. Tehát tartamilag ugyanazt mondja, csak finomabb csomagolásba helyezte a gazdasági protekcionizmust.

Ezen a területen magyar részről sok mindent nem tehetünk, hiszen a kereskedelempolitika uniós hatáskör.

Szeretnénk, ha kedvezőbb jogszabályi környezet lenne az amerikai-európai kereskedelmet illetően, hiszen így a magyar cégek is könnyebben jutnának be a rendkívül kompetitív amerikai piacra.

Magyarország számos gazdasági együttműködési megállapodást kötött az elmúlt években az USA különböző, gyakran hazánkhoz hasonló méretű államaival. Ezek számát és körét szeretném bővíteni.

Természetesen nem köthetünk velük külön kereskedelmi megállapodást, hiszen az amerikai piac egységes, de több állammal is formalizáltuk és jelenleg is egyeztetjük a gazdasági együttműködési szándékokat. Ennek a közvetlen eredménye, hogy a nagy amerikai cégek mérlegelik a magyarországi megjelenést.

Az 50 legnagyobb amerikai vállalat közül 40 már jelen van Magyarországon valamilyen formában.     

- Mely gazdasági területeken van a legnagyobb potenciál a kapcsolatok fejlesztésére? Többször is posztolt például Facebook-oldalán arról, hogy az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányok elindultak Magyarországra.

- Az energetikai területet érdemes megemlíteni és kicsit külön is kezelni, hiszen ez stratégiai ágazat – a kérdés, hogy Magyarország milyen forrásból és főleg milyen áron tud energiához jutni.

Európának van egy erős és egyébként racionális függősége az olcsó orosz energiától. Ez nem csak Magyarország esetében áll fenn, hiszen az az USA és Európa kapcsolatában az egyik kiemelt, rendkívül szenzitív kérdés, hogy mi lesz a német-orosz gázvezeték, az Északi Áramat 2 sorsa.

Magyarország célja, hogy minél több forrásból tudjon energiát beszerezni, hiszen ez az árat is kedvezően tudja majd alakítani a magyar háztartások és a magyar ipar számára. A diverzifikáció tehát már hosszú ideje kiemelt stratégiai kérdés a magyar kormány számára  – a külgazdasági és külügyminiszter úr energetikai tárgyalásai is ebbe az irányba próbáltak hatni az elmúlt években. Magyarország már ki is épített egy ezt elősegítő infrastruktúrát. Tengeri kijárattal nem rendelkező ország vagyunk – mindössze öt ilyen uniós állam van –, tehát számunkra kiemelt kérdés, hogyan tudunk együttműködni a szomszédjainkkal ezen a területen, hogyan tudjuk megépíteni és működtetni a szükséges infrastruktúrát.

A már említett LNG-szállítmányok az év sikertörténetei.

Januártól vált  működőképessé az Adriai-tengeren a horvátországi Krk-sziget mellett található LNG-terminál, ami egy magyar állami cég és amerikai cégek együttműködésének a produktuma. Marylandből és Texasból érkeztek  LNG-szállítmányok, és ezt a kört szeretnénk tovább bővíteni.

A Krk-i terminál ugyanakkor – még ha teljes kapacitással működik is – mindössze 10 százalékát tudja fedezni a magyar energiaszükségleteknek. Azt is lehet bővíteni – ehhez nyilván horvát szándék is kell –, de más desztinációk irányába is próbálunk érdemi előrelépést tenni. Elsősorban Románia és Szerbia irányából szeretnénk újabb csatornákat megnyitni. A kérdés, hogy mennyire lesz túlpolitizált ez a téma.

Az Egyesült Államoktól azt várjuk, hogy – amennyiben valóban segíteni akarják Magyarország energia-diverzifikációját – hasonló szemlélettel álljanak hozzá ehhez a kérdéshez.

Hetven év után most először történt meg, hogy Magyarország nem csak orosz forrásból vásárolt földgázt. Egy LNG-terminál utat nyit a globális piacok irányába, és a célunk, hogy egy Oroszország dominálta regionális földgázpiacról ki tudjunk lépni egy globális földgázpiacra. Ez a várakozásaink szerint le fogja nyomni az árakat.

A másik fontos terület a digitalizáció és az innovatív, új technológiák kérdése. Gazdasági együttműködésünkben hosszú ideje dominál az amerikai befektetők szerepe, a másik pillér az árukereskedelem – ahogy említettem is, Európán kívül az USA a legnagyobb kereskedelmi partnerünk –,

a harmadik pillér pedig a magyar cégek bejuttatása az amerikai piacra.

Hivatali elődöm, Szabó László nagykövet és csapata már 2018-19-ben elkezdte az építkezést ez ügyben. Létrehoztak egy olyan inkubátor házat és coaching programot, amely magyar cégeket készít fel arra, hogy milyen üzleti és befektetési filozófiával lehetnek versenyképesek egy rendkívül kompetitív amerikai piacon. Ez jól működő program, amelyet még a pandémia idején is tudtunk mobilizálni,

Ezekben a programokban virtuálisan tudnak részt venni magyar cégek,

a washingtoni nagykövetségen pedig fizikailag létrejött egy üzletfejlesztési centrum, egyfajta campus, ahol a magyar cégek akár több hetes felkészítést is kaphatnak. Ennek segítségével remélhetőleg  sikeresen tudnak majd megjelenni az amerikai piacon.

Sok magyar vállalatnak – nem csak start-upoknak – vannak olyan innovatív elképzelései, amelyek versenyképesek tudnak lenni. Tehát az elkövetkező időszak feladata, hogy a befektetés és a külkereskedelem mellé ezt a harmadik pillért is elősegítsük.

- Végül visszatérve még az előző témára: összességében nagykövetként mit tehet annak érdekében, hogy csökkentse a magyar kormányra nehezedő nyomást? Mit szeretne elérni a következő években, mi a siker mércéje?

- Idén ünnepeljük a magyar-amerikai diplomáciai kapcsolatok felvételének a 100. évfordulóját, és idén van az 56-os forradalom 65. évfordulója is – szeretném, ha ezek az évfordulók méltó keretben kerülnének megünneplésre. Sajnos a járványhelyzet miatt az év felét már elveszítettük, és jelenleg is számos korlátozás van még az USA-ban is. Ez nehezíti a személyes diplomáciát, az utazásokat, a rendezvények megszervezését. De ezeket az eseményeket mindenképpen még ebben az évben szeretnénk kihasználni a kétoldalú együttműködés erősítése érdekében is.

A célom pedig – ahogy mondtam többször is – a magyar-amerikai kapcsolatok erősítése.

Vannak olyan területek, ahol ehhez minden adottság megvan, és megvan az ehhez vezető közös érdek, tehát minden olyan körülmény és feltétel, amely egy jól megtervezett és lebonyolított programmal megvalósítható. Szeretnénk ezeken a területeken előrelépni.

Szintén említettem már a magyar diaszpórát: nagyon sok olyan program működik – például ösztöndíjprogramok –, amelyek a megmaradásukat, Magyarországhoz való kötődésük fenntartását lehetővé teszik.

Akkor tudok sikeres lenni,

ha minél jobban az anyaországhoz tudom kötni az itt élő magyarságot, tudom növelni a gazdasági együttműködést, az energetikai kapcsolatokat, tudom működtetni a meglévő területeket, és egy racionális, értelmes vitát tudok folytatni demokratikus keretek között olyan kérdésekben, amelyekben valószínűleg soha nem fogunk egyetérteni.

Furcsa is lenne, ha mindenben egyetértenénk, hiszen akkor nem egy jobboldali és egy baloldali, hanem két azonos ideológiai beágyazottságú kormányról beszélnénk. Ezzel együtt nem csak Magyarországot, hanem az egész magyar nemzetet képviselem, csakúgy mint minden magyar nagykövet kollégám a világ minden részén. A jó hír, hogy számos olyan területe van az amerikai kapcsolatoknak, amelyek jók, és várhatóan jók lesznek a jövőben is.

Az interjú legérdekesebb részei az alábbi videón tekinthetők meg:  

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Elengedték a zaporizzsjai atomerőmű vezérigazgatóját
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 20:13
Herszon megyében két települést is visszafoglalt az ukrán hadsereg az orosz erőktől, a beékelődést az orosz hadvezetés is megerősítette. Az oroszok elengedték a hétvégén „őrizetbe vett” atomerőmű-igazgatót. Rómában és Varsóban is bekérették az orosz nagykövetet, míg Litvánia kiutasította az orosz ügyvivőt. Ez történt a háború hétfői napján.
Makro / Külgazdaság Ki adta a legtöbb nehézfegyvert Ukrajnának? A válasz meglepő
Litván Dániel | 2022. október 3. 19:13
Nem az Egyesült Államok és nem is a NATO, hanem Oroszország volt olyan előzékeny, hogy kisegítette a hiányt szenvedő ukránokat. A zsákmányolt orosz fegyverek nélkül a harkivi és a limani győzelem sem jöhetett volna össze az ukránoknak.
Makro / Külgazdaság A vádkikényszerítés lehetősége az első lépés az uniós pénzek lehívása felé
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 17:40
Az uniós pénzek lehívása érdekében az Országgyűlés elfogadta a Büntetőeljárási törvény módosítását, de a kormány az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját kéri, melyről kedden dönt a Ház. A javaslatcsomag többi eleméről ugyancsak kedden szavaznak a honatyák.
Makro / Külgazdaság Nem, továbbra sem lesz szankció a gázra
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 16:40
Az Európai Unió újabb szankciós csomagra készül, amely annak ellenére, hogy a magyar kormány ezekből itthon belpolitikai gumicsontot alkotott, továbbra sem érinti azokat a területeket, amely miatt magyar vétó fenyegetne. Többek között erről beszélt kollégánk, Király Béla a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.
Makro / Külgazdaság A brit miniszterelnök kétségbeesetten küzd a túléléséért
Káncz Csaba | 2022. október 3. 15:28
A Munkáspárt esélyei a 12 éve uralkodó toryk leváltására jobbak, mint bármikor. A baloldali párt vezére szürke és unalmas személyiség, de most remélheti, hogy a britek éppen erre vágynak a Boris Johnson vezette politikai show és Liz Truss szellemvasútja után. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Sokat bukott az első fél évben a horvát villamosenergia-cég
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 15:07
Költségei a tavalyi év azonos időszakához képest 89, míg bevételei csak 32 százalékkal nőttek.
Makro / Külgazdaság Csökkent Kína külső adóssága
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 14:04
Egy negyedév alatt 3 százalékkal csökkent a távol-keleti nagyhatalom külső adóssága. Ezzel párhuzamosan 1 százalékpontot csökkent a közép- és hosszú lejáratú kötelezettségek teljes adóssághoz viszonyított aránya is.
Makro / Külgazdaság A nap képe: így védik a norvég fúrótornyokat a robbantások után
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 12:06
Egy héttel ezelőtt ismeretlenek felrobbantották az Északi Áramlatot. Azóta több állam is bejelentette, hogy fokozza energetikai infrastruktúrájának védelmét.
Makro / Külgazdaság Újra rossz világ jön a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 09:41
Szerdától a 95-ös oktánszámú benzinért bruttó 25, míg a gázolajért 18 forinttal kell többet fizetnie annak, akit nem véd a kormányzati ársapka.
Makro / Külgazdaság Megint egy gyenge adat borzolhatja az Orbán-kormány kedélyeit
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 09:00
A külkereskedelmi egyenleg nagyobb mértékben romlott, mint ahogy azt a KSH becsülte.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG