Extradíjjal járhat, ha kötelező biztosítás nélkül autózunk

A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elé számos esetben kerülnek olyan kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) kapcsolatos ügyek, amelyek tárgya a biztosító által kiszabott fedezetlenségi díj vitatása. De mi ez a díj és hogyan kerülhető el?

A kgfb minden Magyarországon forgalomban lévő jármű számára kötelező. Előfordulnak azonban olyan helyzetek, amikor gépjármű úgy veszt részt a forgalomban, hogy nem rendelkezik érvényes „kötelező” szerződéssel. Az ilyen, biztosítással nem fedezett napokra számítják fel a fedezetlenségi díjat, amit az üzemben tartónak kell megfizetni.

A díj mértékét a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) határozza és hirdeti meg, de a konkrét díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely a jármű üzemben tartójával a fedezetlenség időtartamát követően először kgfb-szerződést köt. A díj a MABISZ kezelésében lévő Kártalanítási Számlára kerül és abból a MABISZ a kötelező biztosítással nem rendelkező járművek által okozott károkat téríti meg.

Sokba kerülhet a felelőtlenség

A fedezetlenségi díj jóval magasabb az adott járműkategória biztosítási díjánál. A rendszer így ösztönzi az üzemben tartókat a kgfb folyamatos fenntartására. Másrészt, ha a „kötelező” szerződés díjnemfizetés miatt szűnt meg, akkor a jogszabály előírja, hogy az ügyfélnek azt a korábbi biztosítójához kell visszakötnie. Ilyenkor pedig nemcsak a fedezetlenségi és a türelmi időre járó díjat, hanem a biztosítási időszakra hátralévő teljes díjat is meg kell fizetni. A fedezetlenségi díj nem engedhető el, viszont – ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot – az adott biztosító részletfizetést biztosíthat annak megfizetésére.

Nincs idő kivárni

A fedezetlenségi díj egyik leggyakoribb oka az, ha az ügyfél – például mert elfelejtette – nem fizeti be időben a biztosítás díját, és emiatt a szerződése a jogszabály erejénél fogva megszűnik.

Ugyancsak gyakori eset, hogy egy jármű tulajdonost vált, de az új tulajdonos (üzemben tartó) nem köti meg azonnal kötelező biztosítást, miközben a kocsinak van érvényes forgalmija, és továbbra is részt vesz a közúti közlekedésben. Fedezetlenség keletkezhet emellett akkor is, ha a – korábban a közlekedésből kivont – járművet újra forgalomba helyezik, de a biztosítás megkötése elmarad, vagy ha biztosítóváltáskor megszakad a folyamatos biztosítási fedezet. Már egyetlen biztosítás nélküli nap is fedezetlenségi díjfizetéssel járhat.

Akadnak még bonyolultabb esetek is a pénzügyi békéltetők előtt. Egy ügyfél például ajándékozási szerződéssel szerezte meg egy gépjármű tulajdonjogát és még aznap kezdeményezte a korábbi tulajdonos (egyben üzemben tartó) kgfb szerződésén az üzemben tartó változásának átjegyzését. A biztosító pár nappal később viszont arról tájékoztatta, hogy a korábbi szerződést nem lehet átírni, csak törölni. Az ügyfél ezután rögtön kezdeményezte az új szerződése megkötését, de a biztosítója a tulajdonszerzés és a kockázatviselés kezdő időpontja között fedezetlenségi díjat számolt fel.

Az ügyfél ezt vitatta, mivel végig a biztosítás folyamatos fenntartása volt a szándéka, de késedelmesen kapott tájékoztatást arról, hogy a szerződést nem lehet átírni. A tulajdonjog átszállását követően az új üzemben tartó köteles haladéktalanul megkötni a kgfb szerződést, sajnos nem vitatható, hogy erre késedelmesen került sor. A fedezetlenségi díjat maga a fedezetlenség időtartama alapozta meg, ami az ügyfél hibájától függetlenül fennálló fizetési kötelezettséget jelent.

Mire ügyeljünk biztosítóváltáskor?

Egy másik ügyfél szándéka szerint évfordulókor biztosítót kívánt váltani. Alkusz közreműködésével elindította új kgfb szerződésének megkötését, illetve intézkedett a régi szerződésének felmondásáról. Az új biztosítási szerződésre vonatkozó ajánlat rögzítése azonban elmaradt, mert abban a kockázatviselés kezdetét tévesen jelölték meg, így az ütközött a korábbi szerződés időszakával. Közben a régi kgfb szerződést törölték, mivel az ügyfél azt felmondta, így ő biztosítás nélkül közlekedett. Ráadásul erre csak hosszabb idő után, egy rendőri ellenőrzés során derült fény, ami több százezer forintos fedezetlenségi díjjal járt.

Az ügyfél által új biztosítás megkötésére tett ajánlat esetén mindenképpen szükséges nyomon követni, hogy a biztosító valóban elfogadta-e azt. Fontos továbbá tudni, hogy először az új szerződés előzetes besorolása történik meg, majd csak a biztosítási időszak kezdetét követően végzik el a biztosítók a szerződés végleges besorolását.

Ezért előfordulhat, hogy amennyiben az ügyfél nem kellő körültekintéssel adta meg az adatokat a biztosítási ajánlaton, akkor hibásan történik meg a szerződés előzetes besorolása és a biztosítási díj meghatározása. A szerződés utóbb, a helyes információk alapján végrehajtott végleges besorolása során kedvezőtlenül is változhat, és az ügyfélnek nagyobb összegű díjat eredményezhet. Hiába fizette be az előzetes besorolás alapján megállapított biztosítási díjat az ügyfél, hiába gondolta, hogy a biztosítása rendben van, az utólagos besorolással megállapított és rendezetlenül maradt magasabb biztosítási díj miatt akár meg is szűnhet a szerződése.

Figyelni kell a részletekre

Az ügyfél ajánlatának elfogadása, a biztosítási szerződés besorolása kapcsán számos üzenet érkezhet a biztosítótól, amelyet minden esetben célszerű alaposan végigolvasni és követni az abban foglaltakat. Amennyiben a szerződés létrejötte és kezelése kapcsán a biztosítóval történő kapcsolattartásra elektronikus kommunikációt választottak (a kommunikáció kötelezettségvállalást is jelent az ügyfélnek), különösen érdemes figyelni bejövő üzenetekre és az ügyfélfiókba feltöltött iratokra. Ha utóbbinál technikai probléma merülne fel, azt célszerű haladéktalanul jelezni a biztosítónak. Ha pedig postai úton történik a felek közötti kapcsolattartás, a címváltozást szintén haladéktalan be kell jelenteni a biztosítónak.

Célszerű nyomon követni a biztosítási díj befizetését is. Ha arról nem érkezik csekk, esetleg a banki átutalás nem sikeres, illetve a beszedési megbízás nem történik meg a fizetési határidőt megelőzően vagy a biztosítási díj visszaérkezik, akkor mindenképpen fel kell venni a kapcsolatot a biztosítóval, illetve a számlavezető bankkal a körülmények tisztása érdekében. Számos kellemetlenség megakadályozható ezzel.

Ha pedig egy autót hosszabb ideig nem használnak, megoldást jelenthet az ideiglenes forgalomból történő kivonás. Ilyenkor a biztosítási kötelezettség szünetel, így fedezetlenségi díj sem keletkezik.