Az eddigi magyarországi gazdasági növekedés, ha kisebb megingásokkal is, várhatóan tartható lesz. Nem értünk egyet azokkal a borúlátó jóslatokkal, amelyek szerint Magyarország “visszasüllyed a mocsárba” – mondta el a Takarék-csoport negyedéves elemzői tájékoztatóján Suppan Gergely vezető elemző.
A második negyedévvel kapcsolatban korábban a Takarék-csoport elemzése volt a legoptimistább, ami telitalálatnak bizonyult a szakember szerint. Most fokozatosan javulnak az elemzők hazai növekedési előrejelzései, és most is ők a legoptimistábbak, 4,6 százalékot várnak erre az évre.
Magyarország a harmadik legjobb lehet ebben az évben a régióban, Lengyelország és Szlovénia után, így az sem igaz, hogy sereghajtók lennénk a régióban – tették hozzá. AZ EU-átlaghoz képest is nagyon magas a hazai növekedés.
Csúcson a magyar mutatók
A 2019-es és 2020-as évre különböző okokból, mint az EU-támogatások kifutása, a lakásáfa-támogatási rendszer lejárta, lassuló növekedésre számítanak (4,1, illetve 3,5 százalékkal). A reálbérek növekedése azonban várhatóan nem áll meg, a paksi beruházás is pozitív hatást kelthet, beindul a Mercedes-gyár bővítése. Így ezek részben kompenzálják majd a negatív hatásokat.
|
| Suppan Gergely |
Itthon tehát töretlenül jók a gazdasági növekedést jelző mutatók. Egyes konjunktúra-indexeink új történelmi csúcson vannak. Pedig a külső környezet annyira nem jó, a növekedés megtorpanása látszik az EU-s és a német adatokban.
Ennyit számít az olaj
Európában, Németországban a növekedés valószínűleg túl van a csúcson. Olaszország helyzete külön aggasztó, az ország sereghajtó, reformokért kiált, 2005-ös szinten van gazdaságilag, azóta a növekedés nulla.
Az infláció terén a legutóbbi olajár-emelkedés miatt valamivel többet, 2,7 százalék helyett 2,8 százalékot várnak. A munkanélküliség csökkenésének nálunk már nincs túl sok tere, hiszen csak nagyon alacsony képzettségű emberek maradtak, akikkel lehet bővíteni a munkaerő-piacot.
Építőipar, problémákkal
Az államadósság rátája 2020-2021-ben nagy mértékben csökkenhet, akár a 60 százalékot is elérheti – jósolja Suppan Gergely. A külső adósság még inkább mérséklődhet, sőt, a nettó külső adóság nettó hitelezői pozícióba is átmehet.
A növekedést itthon továbbra is a beruházások robosztus emelkedése, az élénk fogyasztás-bővülés hajthatja. “Óriási lendületben az építőipar” az elemző szerint, évtizedek óta nem látott kilátásokkal. Igaz, munkaerő-hiány, kapacitás-problémák és hatékonysági elmaradások húzzák vissza az ágazatot.
Ennyi lehet az euró
Az autóeladások és az építési engedélyek kilőttek Magyarországon, de a lakásátadások száma nagyon el van maradva a várttól. A lakáspiaccal kapcsolatos várakozásokat az elemző inkább hűtené: A lakásáfa visszaemelése miatt 2020-ban meg is fordulhat a trend, a növekedés lassulhat. Pedig a magyar lakásépítések üteme jóval elmarad más országokétól. (Csak 1,5 lakás ezer főre, 3 feletti értékek helyett.)
A dinamikusan növekvő gazdaság állapota elvileg támaszt adhatna a forintnak, ha nem lennének a feltörekvő gazdaságokkal kapcsolatos kétségek, és a Fed kamatemelési ciklusa. A Takarékbank elemzői ez év végére 320 forintos, jövőre átlagosan 316 (év végén 311,50), 2020-ra átlag 308 (év végén 305,30) forintos euróárfolyammal számolnak.
Nem indokolt ez a forintszint
A jelenleg 0,9 százalékos alapkamat 2020 végére 1,25 százalékra mehet fel. A fundamentumok nem indokolják az euró/forint jelenlegi szintjét – mondták.
Most leginkább az USA államkötvényeinek hozamemelkedése okoz félelmeket a piacon, a Takarékbank szerint azonban a német hozamok sokkal inkább irányadóak a számunkra. Ezek azonban csak lassan emelkednek.
Mikor lép az EKB?
Az EKB idén év végével leállítja az eszközvásárlásokat, majd jövő év végén kamatot emelhet. Az olasz válság is felfelé hajthatja az európai hozamokat. Mindennek nincs hatása arra, hogy a korábban fix kamattal kibocsátott devizás magyar kötvények hogyan teljesítenek.
A nemzetközi hatásokra a magyar állampapír-hozamok is megindultak, a piac gyors szigorítást (kamatemelést) áraz, de ez túlzottnak látszik, várhatóan normalizálódni fognak a hozamaink – hangzott el.
Adósból hitelezők lehetünk
Eljöhet az a nap, amikor Magyarország nemzetközi nettó kibocsátása negatív lesz, azaz kevesebb papírt fog kibocsátani, mint amennyi lejár – mondta Suppan Gergely. Sőt nettó hitelezővé is válhatunk a külföldi piacokon.
A külföldi befektetők nemhogy nem vontak ki tőlünk tőkét, még emelkedett is az állampapír-állományuk. Inkább az lehetett a forintgyengülés oka, amit az MNB is említett nemrég, hogy sokan “beshortolták” a forintot.
Tömeges shortzárás?
De ez már csillapodik, várhatóan egyszer majd a shortolók belátják, hogy értelmetlen egy folyó fizetési mérleg-többletes országot shortolni. Ekkor tömeges shortzárás is jöhet, ami alaposan erősíti majd a forintot – mondja Suppan.
A bankok továbbra is úsznak a forrásokban. A lakosság pénzügyi vagyona meredeken emelkedik, soha nem volt még akkora megtakarítás-állomány, mint most. A bérnövekedés miatt is ömlik a pénz a lakossághoz, elképesztő mennyiségű betöltetlen állás van, egyébként egész Kelet-Európában robbannak a bérek. Emiatt nálunk “nincs mozgástér felfelé a kamatokban” – mondta Suppan.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
