A februári 4,4 százalék után 2020. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Kiugró mértékben emelkedett az élelmiszerek ára, amiben már a KSH értékelése szerint is szerepet játszhattak a koronavírus-járvány hatásai.
Ahogy a hivatal pókháló-ábráján jól látszik, az élelmiszerek mellett a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentős mértékben. A főcsoportok közül csak a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent egy év alatt, de a jármű-üzemanyagok árán is már látszik a jelentős olajáresés hatása:
A sertéshús, az idényáras élelmiszerek, egyes alapélelmiszerek ára is elszállt
Februárban az élelmiszereknél még 7 százalékos éves emelkedést jelentett a KSH, ez márciusra 7,3 százalékra emelkededett. Ezen belül a sertéshúsé 27,4, a párizsi, kolbászé 20,8, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 12,2, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 11,9, a cukoré 10,1, a tejé 9,1, a kenyéré 8,4 százalékkal lett magasabb.
A Privátbankár.hu saját felméréssorozata márciusban nagyon hasonló eredményre jutott élelmiszer-fronton: a hipermarketekben éves szinten közel 7 százalékos áremelkedést mértünk. Az eltérő módszertan miatt az adatfelvételben egy hónappal előrébb járunk, mint a KSH, a tegnap megjelent legfrissebb Árkosár-adatok tovább gyorsuló áremelkedést mutatnak: áprilisban már 9 százalékot meghaladó élelmiszerár-emelkedést mértünk. Részletek >>
A szolgáltatásokért 3,8 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 8,7, a belföldi üdülés ára pedig 8,1 százalékkal nőtt. (A koronavírus-válság hatására a következő hónapokban ezekben a kategóriákban biztosan lesz komolyabb visszaesés.)
A havi adatot az üzemanyag húzta le és az élelmiszer fel
A járműüzemanyagok ára 2,1 százalékkal csökkent éves összehasonlításban - az előző hónaphoz képest viszont 5,3 százalékkal esett, a havi inflációs adatot önmagában 0,4 százalékponttal mérsékelte ez a termékkör. Egy hónap alatt összességében 0,2 százalékkal emelkedtek az átlagos fogyasztói árak, de az élelmiszereknél itt is kiugró értéket mértek: egyetlen hónap alatt szokatlanul nagy mértékben, 1 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, amiben a koronavírus-járvány okozta megnövekedett kereslet is szerepet játszhatott.
Az éves maginfláció tovább emelkedett: az előző havi 4,1 százalék után újabb többéves csúcsra, 4,3 százalékra kúszott fel a szűrt adat, amelyet az MNB is figyel a monetáris politikai döntések meghozatalakor. A nyugdíjasok pedig ismét rosszabbul jártak, mint az átlag: a nyugdíjas fogyasztóiár-index 4,2 százalék volt márciusban (erről a mutatóról hamarosan külön elemzést is közreadunk).
A forint erősödése és az uniós források felszabadítása önmagában még nem oldja meg a reálgazdaság strukturális problémáit. 
