Rendkívüli időket élünk - ez az elcsépelt mondás a Privátbankár Árkosár felméréssorozat legfrissebb részének összeállítása közben is eszünkbe jutott. A sorozat bő 13 éves története során a mostanihoz hasonló körülményekkel nyilvánvalóan nem találkozhattunk. Április 3-án szokás szerint meglátogattuk három hazai hipermarket-lánc egy-egy egységét, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ára - természetesen az érvényben lévő rendelkezések, valamint az operatív törzs és az áruházak ajánlásainak szigorú figyelembe vétele mellett.
Veszélyhelyzetből ötösre vizsgáznak a hipermarketek
Olyan még biztosan nem fordult elő, hogy a felmérést kizárólag 65 év alattiak "társaságában" végeztük volna el, ahogy az sem, hogy másfél-két méterre egymástól topogtak volna a sorbaálló vásárlók. Minden meglátogatott áruházban maszkban és kesztyűben voltak a dolgozók; maszkot a vásárlók negyede-fele, kesztyűt fele-háromnegyede húzott nem reprezentatív felmérésünk szerint.
Az egyik áruházat a reggeli órákban látogattuk meg; itt fél 9-kor kezdik el bemondani, hogy a 65 év alatti vásárlók hagyják el az áruházat, hogy jusson idő a kasszáknál kifizetni az árukat. Kapkodni azért senki sem kezdett; sokan voltak, de tömeg nem volt a hipermarketben, és bár nem vártunk ki az utolsó pillanatig, jó eséllyel 9-re vagy legkésőbb negyed 10-re tényleg megtörténhetett a generációváltás (és ezzel párhuzamosan szinte kiürült a parkoló is).
Az áruházak tájékoztatásból, felkészültségből, és általában a veszélyhelyzet kezeléséből vásárlói szemmel nézve ötösre vizsgáztak. Mindenhol számos felirat, tábla segíti a vásárlókat abban, hogyan lehet a legbiztonságosabban túlesni a kötelező beszerzésen. Volt, ahol kézfertőtlenítőt tettek a bejárathoz; mindenhol ragasztásokkal jelölik, hogyan kell távolságtartóan sorbaállni; a dolgozók a már említett védőfelszerelésekkel rendelkeznek, a hangosbemondókon folyamatosan releváns tájékoztatást adnak.
A kasszák kellő számban vannak nyitva, a sorok legfeljebb a távolságtartás miatt voltak hosszúak. A pénztárosok elé több helyen plexilapot szereltek a cseppfertőzés megakadályozására, a nagyobb kiszerelésű kenyereket helyenként előre becsomagolják, de az olyan apróságok is különdíjat érdemelnek, mint hogy az általunk meglátogatott Intersparban most pénzérmék nélkül lehet használni a bevásárlókocsikat.
Az áruházi dolgozóknak rendkívül megterhelő lehet (fizikailag és lelkileg is) a jelenlegi helyzetben ilyen színvonalon helytállni - munkájukat ezúton is köszönjük!
Hiánycikk nem nagyon van - csak az élesztő és a webkamera
Az áruházak limitálják az egy fő által megvásárolható mennyiséget a kritikus (értsd: az elmúlt időben felhalmozásra hajlamos vásárlók által mindig azonnal elkapkodott) termékek esetében. Ennek köszönhetően áruhiányt nem tapasztaltunk se a liszt, se a cukor, se a wc-papír vagy más termék esetében - esetenként legfeljebb szűkebb volt a választék, kevesebb fajta spagettiből lehetett válogatni, nincsenek különlegesebb lisztek - ebből fakadóan vannak üres polcok is.
Élesztőt viszont nem mindenhol lehetett kapni, az elmúlt napokban az internetes fórumok bejegyzései alapján most ez tűnik slágerteméknek. Ennek a felvásárlási hullámnak persze megint nincs sok értelme, lehet kapni friss péksüteményt az áruházakban, valamiért mégis házi készítésű kenyér- és kalács-próbálkozásokkal van tele a Facebook. Kelt tésztát sütni persze veszélytelen hobbi, de azért bosszantó, hogy a felhalmozók miatt nem jut egy csomagnyi mindenkinek.
Ezen kívül egy érdekes, ám kézenfekvő hiány-jelenségre lettünk figyelmesek: az Auchanban ugyan tartanak webkamerát, de ez csak a polccímkéről derül ki, ottjártunkkor nem volt egy darab sem - az eladó elmondása szerint amikor érkezik áru és kiteszik a polcra, egyből elkapkodják. Mindenki videóchatel - a rengeteg videókonferenciázó távmunkás és a nagyszülők, rokonok, barátok hiányát virtuálisan pótolni vágyók is.
A csúcsról lejjebb léptünk, de sokkal drágábban vásárolhatunk be, mint tavaly
|
Az előző hónapban mért - nem csak éves, hanem havi viszonyításban is - kiugró áremelkedés csúcsra lökte az árakat; most áprilisban az egyetlen jó hír, hogy tovább nem drágult a nagybevásárlás végösszege. A márciusinál 127 forinttal olcsóbbra jött ki az átlagár, ez alig fél százalékos csökkenést jelent. Az egyes áruházak között rendkívül kicsi a szórás, a legdrágább és a legolcsóbb áruház között 2 százalék sincs a különbség.
Az árakon azért jól látszik, hogy zavar van az Erőben: a tavaly áprilisi felméréshez képest 9,2 százalékos áremelkedést mértünk - átlagosan 1829 forinttal kell most a kasszánál többet hagyni, mint egy évvel ezelőtt. Egy egyébként is felfelé kúszó, 4 (az élelmiszereknél 5-6) százalék körüli inflációra tett rá egy nagy lapáttal a koronavírus. 9 százalékot meghaladó éves áremelést (egyetlen kiugró értéktől eltekintve) utoljára 2016-ban mértünk az élelmiszereknél, de akkor sem sokszor.
Az átlagos kosárérték 21 650 forint lett. Ha valaki 20 ezer forint alatt akarja megúszni ugyanezt a nagybevásárlást, arra csak halvány, inkább elméleti esélye van: ha mindent ott szereznénk be, ahol a legolcsóbban adják, akkor 19 944 forint lenne a végösszeg - ha azonban ezért a másfél ezer forintért egy nap alatt három hipermarketet is végiglátogatunk, azzal az operatív törzs és a társadalom rosszallását is kiváltjuk, teljes joggal.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
Az előző, történelmi árrekordot hozó hónaphoz képest jelentősebb árcsökkenést az UHT tej (-11,5%) és a rizs (-16,6%) esetében mértünk. 20 százalékot meghaladó mértékben drágult viszont egy hónap alatt a kávé és a tea, 10 százalék fölött a banán, a gyümölcsjoghurt és a narancslé is.
Egy év alatt egyedül a chips ára csökkent nagyobbat, egyébként csak masszív áremelkedést látunk: a sort az alma vezeti, ami duplájára drágult. Több mint 30 százalékkal drágább lett a tojás, ami így húsvét előtt nem jó hír. 20 százalék fölötti áremelkedést mértünk a száraztésztánál, a párizsinál, a sajtnál és a gyümölcsjoghurtnál. 10 százaléknál többet drágult a kenyér, a liszt, a cukor, a májas, a tejföl és a narancslé is.
A listát végignézve bőven találunk alapélelmiszereket a leginkább dráguló termékek között; ezt ráadásul sok esetben csökkenő fizetésből vagy épp - munka nélkül maradva - álláskeresési támogatásból kell kigazdálkodniuk a családoknak.
Havi legolcsóbbak
| Hogyan számoltunk? Kosaras módszertan >>> |
A láthatatlan vírustól való rettegés, a maszkos-kesztyűs emberek látványa, a megannyi korlátozás természetesen semennyi pozitív élményt nem hagy egy hipermarketes vásárlásban, ahogy a húsvéti készülődés varázsa is teljesen elveszett - idén nem gyűlik össze a nagycsalád a mamánál sonkázni és nem fekszenek rá a kapucsengőre a félrészeg locsolkodók sem. Próbálkoznak azért az áruházak némi tematikus kipakolással, elvétve válogatnak is a vevők a tojásos-nyuszis díszek, szalvéták között.
A húsvéti élelmiszer-fronton körülnézve a sonkák (vagy sonkapótlékok) világában is találtunk akciókat. A legolcsóbb füstölt, főtt, kötözött terméket az Intersparban találtuk, a lapocka kilója 1390 forint volt. A Tescóban 1490-ért tarját kaphattunk, az Auchan legolcsóbb húsvéti húsa a lapocka volt kilónként 1498-ért.
A legolcsóbb tojást a Tesco kínálta, a 28,3 forintos árhoz egy tálcányit kellett vásárolni az S-es méretűből. Az Intersparban 34,8 forintért adták a tojás darabját, az Auchanban 36,63 forintra jött ki a legolcsóbb tojás.
A legolcsóbb csokinyulat a Tescóban találtuk, a Figaro tejcsoki-nyúl kilója 1925 forintra jött ki. Ezzel az Auchanban kapható Nicole volt versenyképes, ami 2293 forintba került kilónként.
A KSH a legfrissebb, márciusra vonatkozó inflációs statisztikáit szerdán teszi közzé.
Nagyon kicsi a különbség. 
