Oroszország nem adta bizonyítékát, hogy kész a kelet-ukrajnai fegyverszünetre és megoldásra, épp ellenkezőleg, az oroszbarát lázadóknak nyújtott aktív támogatásával szerepet játszott abban, hogy a konfliktus kiszélesedett – áll a Borge Brende norvég külügyminiszter által kiadott közleményben.
A kelet-ukrajnai helyzet napról-napra romlik. Fontos, hogy a nemzetközi közösség egységesen reagáljon Oroszország lépéseire – tette hozzá a külügyminiszter. Norvégia, amely nem tagja az EU-nak, de csatlakozott az Európai Gazdasági Térséghez, július 30-án már bejelentette, hogy csatlakozna a Moszkva elleni európai szankciókhoz, de közölte, hogy előbb a parlament jóváhagyását kéri, ami mostanra meg is történt. A jobboldali kormányt ebben a szándékában a baloldali ellenzék is támogatta.
A norvégok is rosszul járnak
Moszkvának az ukrajnai válságban játszott szerepe miatt az EU július 29-én újabb szankciókat fogadott el Oroszország ellen, amelyek korlátozzák az uniós piacokhoz való hozzáférést, tiltják fegyverek és kényes energetikai technológiák, valamint a kettős rendeltetésű - a polgári mellett katonai célokra is felhasználható - áruk eladását.
Oroszország válaszlépésként elrendelte az Európából származó élelmiszerimport nagy részének egy évre történő leállítását. A lépés súlyosan érinti a norvégiai lazactenyésztőket, akiknek 2011 és 2013 között Oroszország volt a fő felvevő piaca.
Tavaly Norvégia 295 ezer tonna halat szállított Oroszországba, 6,5 milliárd korona értékben (246 milliárd forint), az eladások 81 százaléka lazac és pisztráng volt.
Ezért van szükség a szankciókra - Norvégia is beszáll
Norvégia pénteken bejelentette, hogy az Európai Unió szankcióihoz hasonló büntetőintézkedéseket hoz Moszkva ellen. A lépés súlyosan érinti az Oroszországba irányuló jelentős norvég halexportot
