A magyar sportolók pekingi olimpiai szerepléséről, annak társadalompolitikai hátteréről ír szerdai számában a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung. A szerző szerint a magyarázat gyökerei társadalompolitikai mélységekbe nyúlnak.
A magyar sportolók pekingi olimpiai szerepléséről, annak társadalompolitikai hátteréről ír szerdai számában a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Magyarország olimpiai sportolóinak pekingi leszerepléséről vitatkozik - áll Stefan Lazar Budapestről keltezett írásának alcímében. A szerző elöljáróban leszögezi, hogy csalódást keltő a Pekingben elért három magyar aranyérem. Egyrészt azért, mert hosszú időn keresztül Magyarország büszkélkedhetett a népességszámhoz viszonyított legtöbb ötkarikás elsőséggel, másrészt az előző olimpiákon jóval több aranyérmet szereztek magyar sportolók.
"A magyarázat gyökerei társadalompolitikai mélységekbe nyúlnak" - állapítja meg Stefan Lazar, és cikke további részében mások mellett idézi Schmitt Pált, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, Lénárt Ágota sportpszichológust, Balczó András háromszoros olimpiai bajnok öttusázót, valamint Kovács Tamást, a MOB sportigazgatóját.
Mint írja, a pekingi "mélyrepülés" nem érte meglepetésként Lénárt Ágotát. "Már négy évvel ezelőtt is várható volt, hogy a pekingihez hasonló eredmény születik, de mindig voltak sportolók és edzők, akik felülmúlták önmagukat, ez a kirakat pedig elfedte a hiányosságokat" - idézi a német lap a sportpszichológust
Elöregedett sporttelepek, megdöbbentő állapotban lévő edzőtermek, alulfizetett edzők, az iskolai sportfoglalkozások elhanyagolása, csenevész állami pénzügyi támogatás - sorolja a szerző a gondokat, majd Balczó Andrást idézi, aki elsősorban a Gyurcsány Ferenc vezette kormányt tartja felelősnek: "Egy olyan kormány számára, amely kizsákmányolja az országot, az összeomlás szélére juttatja a magyar mezőgazdaságot és egészségügyet, csak útban van egy egészséges nemzeti öntudat és a sport, mint az identitást meghatározó tényező", emiatt csökken a sport pénzügyi támogatása.
A krónikus alulfinanszírozottság térdre kényszerítette a sportot - írja a szerző Schmitt Pálra hivatkozva, aki szerint valószínűleg Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol mindössze az államháztartás 0,2 százalékát fordítják a sport támogatására. Pénz híján pedig a szakemberek külföldre mennek, az infrastruktúra elöregedett marad, nem viselik gondját a sporttelepeknek - mondja a MOB-elnök.
A szakértők - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung - időben figyelmeztettek a fenyegető következményekre, arra, hogy ilyen körülmények között a sportolók és az edzők csak egy bizonyos ideig lesznek képesek áthidalni a mulasztásokat. A lap szerint Pekingben már nem lehetett nem észrevenni a következményeket.
Az illetékes miniszter első reakciója ugyanakkor nem ad okot derűlátásra, az éles bírálatok ellenére nem kíván változtatni a sporttámogatás jelenlegi gyakorlatán - zárja cikkét a konzervatív német lap.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) kedden Budapesten a digitális kereskedelmi és tranzakciós ökoszisztéma fejlesztéséről.
Két nappal az uniós csúcs előtt feloldhatatlannak látszik a patthelyzet az Ukrajnának a lefoglalt orosz vagyonból nyújtott uniós hitel ügyében. De csak játszanak az idegekkel az uniós vezetők?
A jövő év elején 100 milliárdos keretösszeggel hirdet a kormány energiatárolók létesítését segítő lakossági pályázatot. A Trend FM reggeli műsorában az energiatárolási kérdések voltak napirenden.
A magyar sportolók pekingi olimpiai szerepléséről, annak társadalompolitikai hátteréről ír szerdai számában a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung. A szerző szerint a magyarázat gyökerei társadalompolitikai mélységekbe nyúlnak. 
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,57 pontos nyitás után emelkedett kedden délelőtt. 
