Az Európai Központi Bank öt század százalékra csökkentette az irányadó kamatát mai kamatdöntő ülésén. A döntés nem felelt meg a piaci várakozásoknak, az elemzők többsége arra számított az EKB nem változtat irányadó kamatrátáján. Az EKB lejjebb vitte a 0,1 százalékos negatív betéti kamatát is, amely most már mínusz 0,2 százalékon áll.
Az EKB döntése után a forint árfolyama azonnal erősödni kezdett az euróval szemben, most... Az euró nagyot gyengült a dollárral szemben is, az euró árfolyama a döntés előtt 1,3131 dollár volt, utána 1,3037 dollár.
Az ülés utáni sajtótájékoztatón Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke bejelentette, hogy megkezdik az eszközfedezetű értékpapírok vásárlását. Mario Draghi elmondta, hogy a vásárlásokkal jelentősen meg fog nőni az EKB mérlege, de szerinte csak egyszerű és átlátható termékeket fognak vásárolni. Emellett az EKB euróban denominált, fedezett kötvényeket is venni fog, erről október 2-án adnak további részleteket.
Részlegesen megnyerte a magyar állam ellen indított devizahiteles pert az UCB Ingatlanhitel Zrt. A Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint egyes időszakokban megfeleltek a tisztességesség követelménynek. Közben a Budapest Bank magyar állam elleni devizahiteles perében pedig szeptember 18-ra halasztotta a határozat kihirdetését a Fővárosi Törvényszék.
Hozamemelkedéssel értékesített 3, 5 és 10 éves lejáratú államkötvényeket az Államadósság Kezelő Központ a közelebbi lejáratoknál a meghirdetettel megegyező összegben, a 10 éves lejáratúnál pedig a meghirdetett másfélszereséért. Az öt éves államkötvényre másfélszeres, másik két papírra kétszeresnél magasabb volt a túljegyzés.
Egyre biztosabb, hogy jönnek a nemzeti italboltok. A dohány után a következő évtől az alkoholkereskedelem is állami felügyelet alá kerül - írta a Napi Gazdaság csütörtöki számában pontosan meg nem nevezett kormányközeli forrásra hivatkozva. A lap úgy tudja, hogy az eddig még csak elképzelés szintjén létező koncepciót véglegesítették, annak megvalósításáról már el is kezdődtek az egyeztetések a piac szereplőivel. A Pénzcentrum is úgy tudja, hogy nyáron a kormány több koncepciót is tárgyalt, leginkább azon folyt vita, hogy csak a "tömény" szeszeket árusítsák az italboltok, vagy a söröket, borokat is csak itt lehessen megvenni.
A kormányszóvivői iroda ezzel szemben a 444.hu megkeresésére úgy reagált – idézem: Az alkoholtartalmú italok kereskedelmének ügyéről a kormány nem tárgyalt, előterjesztés nem készült és nincs a kormány napirendjén. A cáfolat ellenére az LMP amiatt aggódik, hogy megismétlődik a trafikügy. Úgy fogalmaznak: a korábbi tapasztalatok alapján félő, hogy a dohánykoncessziók elosztásához hasonlóan az alkoholárusítás rendszerének átalakítása is "kisiklik". A hír egyébként nem most röppent fel először, korábban már többször cikkeztek egy ilyen tervről.
A kölni egyetem energia-gazdaságtani intézetének tanulmánya szerint mivel Finnországnak nincsenek tárolói és 100 százalékban Oroszországból importálja a gázt, elsőnek érezné meg azt, ha az oroszok leállítanák a gázszállítást Európába. Finnország után a legkitettebb országok között Lengyelországot, Törökországot, Ausztriát, Görögországot, az egész Balkán-régiót és Észtországot említi. A német, francia és olasz gázellátást egy kilenc hónapos embargó vetné erőteljesen vissza, és ezt már Magyarország, Csehország és Szlovákia is megérezné.
Vajon miért fordították félre a kormányfő szavait? 
