Forintosítás, reklámadó - számolgathat a fél ország

2014. decemberében az első becslés szerint 5,6%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest - közölte a KSH az élelmiszer-kereskedelemben. Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője szerint a várakozásoknak megfelelően a lényegesen csökkenő üzemanyagáraknak, a lakosság javuló jövedelmi helyzetének köszönhetőek az adatok, és szerinte a következő időben segít majd a devizahitelek elszámolása is a fogyasztás további bővülésében.

Ezzel némileg ellentétes véleményt fogalmaztak meg az Aegon Alapkezelő szakemberei. Duronelly Péter arra figyelmeztetett, attól, hogy a lakosság deviza helyett forintban lesz adós, és attól, hogy most nem veszített nagyot a svájci frankon, még nem fog többet fogyasztani. Az ország pénzügyi stabilitása szempontjából viszont mindenképpen pozitív a devizahitelek forintosítása – mondta a szakember. Duronelly szerint sehol a világon nem várható kamatemelés, inkább az a kérdés, hogy a még megmaradt alacsony kamatok meddig tartanak. A gazdasági növekedést szerinte a technológiai ugrás okozza, és ezért nem fizetnek magasabb béreket. Ha Európa nő, mi is, de a vasárnapi boltbezárás negatív sokkot okozhat – mondja a szakértő. Duronelly Péter emlékeztetett: ilyen alacsony infláció Magyarországon csak a tervgazdaságban volt, utoljára a hatvanas évek végén, ám ez nem egyszeri eset, nem csak a rezsicsökkentés okozza, az infláció természete változott meg. A versenyszektorban az áremelkedés érvényesítésének lehetősége változott meg Magyarországon és a világ többi részén is. Nem kizárt, hogy nemsokára az MNB is elgondolkodik majd a kamatpolitikáján – tette hozzá az Aegon Alapkezelő szakembere.

Befektetni ugyanakkor továbbra is csak óvatosan szabad – kell-e ezt mondani az elmúlt hetek után? A svájci frank mizéria utóhatása, hogy több online kereskedési platformon szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozással szemben alkalmazott intézkedést az MNB mai határozataiban. Mint az indoklásból kiderült, január 15-én 11 milliárd forintot meghaladó összeget buktak a magyar ügyfelek a devizapiacon - egy ügyfél átlagosan 6 millió forinttól búcsúzhatott el percek alatt. A jegybank jegybank rendkívüli adatszolgáltatást rendelt el 22 befektetési vállalkozásnál, 4 befektetési vállalkozásnál pedig helyszíni vizsgálatot is végzett. A felmérés ugyanis megállapította, 4 olyan külföldi szolgáltató van, amelyekkel a hazai befektetési vállalkozások jellemzően szerződést kötöttek. Az online kereskedési platformokon kötött ügyletek több hazai befektetési vállalkozás esetében – részben a magas tőkeáttétel miatt is – a forgalmuk meghatározó részét (70-80 százalék) adják, de volt olyan cég is, ahol ez az arány megközelítette, vagy akár el is érte a 100 százalékot.

Számolni pedig nem árt. Alig néhány órával azt követően, hogy a reklámadó módosításának híre miatt pezsgők pukkantak, eljött az eszmélés ideje. Lázár János kancelláriaminiszter szavaiból ugyanis nemcsak a sávos adózás kiiktatása derült ki, hanem az is, hogy nem csökken a 6-10 milliárdos bevételi előirányzat. Ez pedig csak azt jelentheti, hogy úgy csökkentik majd a reklámadó kulcsát, hogy közben kiterjesztik azt több szereplőre. A Magyar Reklámszövetség felhívja figyelmet, hogy a 0%-os adózói körbe eső, cégek bevonása a Reklámadó jogszabály alá a kis árbevételű hazai médiavállalkozásokat (például lapkiadókat) egyértelműen ellehetetleníti, továbbá a saját reklám megadóztatása miatt kiterjeszti az adóalanyi kört minden Magyarországon tevékenykedő vállalkozásra. A szövetség ezért a Reklámadót érintő változások miatt egyeztetést sürget.