Változatlanul hagyta alapkamatát és a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés keretösszegét a Bank of England. A brit jegybank monetáris tanácsa csütörtökön bejelentett döntésével a tavaly augusztusban kialakult monetáris alapállást erősítette meg. Az akkori kamatdöntő ülésen a bank 0,25 százalékos újabb történelmi mélypontra csökkentette alapkamatát a több mint hét évig érvényben tartott 0,50 százalékról, amely szintén mélységi rekord volt.
A Bank of England abban a hónapban a kamatcsökkentés mellett 435 milliárd fontra (155 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot is meghirdetett befektetési besorolású vállalati kötvényekre.
A mostani kamatdöntő ülésen a monetáris testület e kiterjesztett eszközvásárlási program folytatásáról is döntött.
Nagyon beindul az infláció
A monetáris tanács üléséről csütörtök délután kiadott közlemény azonban az eddigieknél keményebb hangvételű. A kommüniké szerint a testület azzal számol, hogy az éves összevetésű infláció a következő hónapokban a Bank of England számára a kormány által előírt 2 százalékos célszint fölé emelkedik, és 2018 elején 2,75 százalék környékén tetőzik.
A cél túllépését a monetáris tanács szerint teljes mértékben a font gyengülésének importdrágító hatása okozza majd. A testület szerint azonban "megvannak a határai annak is", hogy a monetáris politika milyen mértékű inflációs céltúllépést tűrhet el.
Ráadásul a kamattartásról szóló döntés a piac várakozásaival ellentétben - tavaly január óta először - nem egyhangú volt: a monetáris tanács kilenc tagja közül nyolcan szavaztak az alapkamat változatlanul hagyására, egyikük 0,25 százalékpontos kamatemelésre voksolt. Londoni pénzügyi elemzők szerint azonban rövid távon továbbra sem várható kamatemelés a Bank of England részéről.
Messze van még az első emelés
Ruth Gregory, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics brit gazdasági kérdésekkel foglalkozó közgazdásza a csütörtöki kamatdöntést és a monetáris tanács közleményét értékelve közölte: jóllehet a ház a piacok által jelenleg árazott 2019-es időpont előtt várja a brit a jegybank első kamatemelését, de így is csak 2018 vége felé tartja valószínűnek a szigorítási ciklus elkezdését, tekintettel egyebek mellett a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről hamarosan elkezdődő tárgyalássorozat bizonytalanságaira is.
A piaci várakozás is módosult Bank of England keddi közleménye nyomán: a határidős árazásokból következtethetően a piaci szereplők most már 2019 első negyedére várják a brit jegybank első kamatemelését az árazások által eddig valószínűsített második negyedév helyett. A Capital Economics szakelemzője hangsúlyozta azonban csütörtöki helyzetértékelésében, hogy a Bank of England és az amerikai jegybank feladatait ellátó Federal Reserve kamatpályájára a következő években így is történelmi időtávlatok óta nem tapasztalt ívű széttartás lesz jellemző.
A Fed épp e héten emelte 0,25 százalékponttal 0,75-1,00 százalékra az irányadó szövetségi kamatcélsávot, az amerikai gazdaság és az infláció egyidejű erősödésével indokolva a lépést. A Federal Reserve további fokozatos szigorítást is kilátásba helyezett.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szerint nem közvetlenül a választás előtt, hanem tavaly júniusban és idén január közepén kaptak állami támogatást. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
