A politikatudomány szakértői régóta mondogatják, hogy a közösségi médián át a legkönnyebb támogatókat szerezni, mivel ezek azt az illúziót keltik a hétköznapi emberekben, hogy befolyásosak és számít a véleményük. Például a mára kicsit ellentmondásossá vált afroamerikai jogokat védő Black Lives Matter is egy hashtagként kezdte a madaras közösségi oldalon - írja az Economist.
A Washingtoni Egyetem kutatói arra jutottak, hogy az, hogy melyik politikai irányzat fog sikerrel futni a közösségi médiában nem az üzeneten múlik, hanem azon, hogy kiket céloznak meg vele. A kutatások szerint legszívesebben az extrovertált személyiségűek nyilvánulnak meg az online kérdőívekben, mivel itt is hallatni tudják a hangukat.
Az ilyen természettel rendelkezők pedig szívesebben megosztják a már aláírt petíciókat, hashtagelnek, így szerezve elképesztő elérési számokat az eredeti kezdeményezésnek is. Alapvetően az látszik, hogy a közösségi médiában minden más platformhoz képest óriási mennyiségű emberhez lehet információt eljuttatni, amely nyilvánvalóan minden politikus álma.
Kell a botrány
Donald Trump hangos, botrányos, és nemrég egy rendkívül alantas kinek a felesége szebb-vitába is belekeveredett Ted Cruzzal. Bár a kijelentéseit rendszeresen bírálják, így is folyamatosan foglalkozik vele a média, jóval többet, mint bármelyik másik riválisával. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Republikánus Párt nagyjai későn fogtak össze ellene, és az otrombaság kampánya az elnökjelöltségig viheti Trumpot.
Az egyetem kutatói szerint a közösségi média tömegessé teszi a demokráciát, bevonva a politika mindennapjaiba a hétköznapi embereket is. Annyi mindenesetre biztos, hogy a legjobban az fog kijönni ebből a fordulóból, aki emberarcúbb a közösségi médiában.
A kutatók egyébként arra számítanak, hogy a jövőben megjósolható lesz az, hogy mi válik nagy durranássá a közösségi médiában, amely értékes tudás lehet az országokat éppen irányító politikusoknak is.
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
