Megint összeült a Tanács

Matolcsy György a hónap elején jelentette be, a jegybank segít a vállalkozásoknak leépíteni a devizahiteleiket, olcsó hitelt juttat számukra, hogy fellendítse a gazdaságot megbénító befagyott hitelezést, valamint törekedni fog a rövid lejáratú adósságállomány leépítésére. A részletekről ma számolt be a jegybanki vezetés.

Hosszas egyeztetések után több banki javaslatot is elfogadtak

Eseti ülése volt ma a Monetáris Tanácsnak (MT), melyen a hitelprogramot véglegesítették, megvannak a paraméterek és a célok, keretek - mondta felvezetőjében Matolcsy György, MNB-elnök. Figyelembe vették egy alapos tájékozódás utána globális pénzgazdaság jelenlegi tengelyét, a Világbank és az IMF éves közgyűlésén is részt vettek, Balog Ádámmal együtt úgy látják, a világgazdaság idén lassulni fog, az EU nem állja jól a válság újabb hullámát, az eurózóna kifejezetten nehéz helyzetben van - mondta Matolcsy.

Engedtek Matolcsyék, de a kéthetes kötvényeknél szigorítottak

Az MT mandátumot adott arra az igazgatóságnak, hogy végrehajtsa a programot. Három olyan kérdést vitattak meg alaposabban, melyeknél elfogadták a bankok javaslatait - mondta Matolcsy.
Ezek:

1, Kamatmarzs + garanciadíj: 2,5%-os költséget tehetnek (felárat) rá a bankok (ez a maximum) - itt a jegybank engedett, eredetileg 2 százalékos felárnál húztak
2, Az egyedi hitelek felső határát 400 millióról 3 milliárd forintra emelik. A minimum összeg 3 millió forint. Ez azt jelenti, hogy a középvállalatokat is megcélozták a programmal.
3, A kéthetes kötvényprogram befogadási kritériumait is felülvizsgálták, többek között Patai Mihály javaslatára, az MT az Igazgatóságot kérte, hogy ezt a kérdést vizsgálják meg (valószínűleg csak az országban pénzügyi tevékenységet folytató pénzintézetek férhetnek majd hozzá a kéthetes kötvényekhez), erről később döntenek majd.

Június elsején elindulhat a program. A hazai pénzintézeti szektor kétharmad része benne lesz ebben a pénzügyi programban Matolcsy György szerint.

Így hozzák helyzetbe a magyar tulajdonú bankokat

Balog Ádám alelnök elmondta, hogy a futamidő maximum 10 év lehet, de a bankok maguk dönthetnek arról, milyen futamidővel adják a hitelt. Balog beszélt arról is, hogy a kéthetes kötvényállomány csökkentése kapcsán tárgyaltak a bankokkal, ezeket kedvezőnek nevezte, de részleteket egyelőre nem árult el, csak annyit, minden eszközük megvan rá, hogy céljukat elérjék. Az MNB ezen törekvését a kormány és az ÁKK is támogatja - egyébként.

Nagy Márton, igazgató hangsúlyozta, hogy nem céljuk, hogy a jelenlegi pénzpiaci struktúrát bebetonozzák, azt is el akarják érni a programmal, hogy a pénzintézetek között éles verseny alakuljon ki. Így például adminisztratív eszközökkel nem fogják akadályozni, hogy az "olcsó hitelből" egyes vállalatok a korábbi hiteleiket kiváltsák. Persze az MNB elsődleges célja, hogy forgóeszköz, beruházási hitelek formájában, illetve EU-támogatásokhoz önrészként kerüljenek a gazdaságba ezek a források, hiszen ez az, ami leginkább megnyomhatja a GDP-t (ha mind a 250 milliárd forint beruházásra megy, az 0,7 százalékkal emelheti meg a nemzeti összterméket). Ugyanakkor az MNB szerint az sem probléma, ha a források egy része hitelkiváltásra megy, hiszen nemzetgazdasági szinten ennek is pozitív hatása van.

Nagy Márton szerint a kisebb pénzintézeteket hozhatja helyzetbe a hitelprogram, így például a magyar tulajdonú takarékszövetkezeteket, melyek eddig is aktívak voltak a kkv-hitelezési piacon. Nagy Márton azt mondta, a programhoz komoly partnereket keres a jegybank. Az MNB ebben a kormány törekvéseit támogatja, Orbán Viktor kormányfő korábban arról beszélt ugyanis, kívánatos volna, ha a bankrendszer fele magyar kézben lenne.


A csomag vállalkozásokat érintő része kétszer 250 milliárdos kerettel nyáron indulhat. A kéthetes kötvények állományát pedig 900 milliárddal kurtítaná meg a jegybank, ehhez azonban tárgyalnia kellett a bankokkal is, hogy azok miként törlesztik vissza hamarabb a rövid lejáratú adósságállományukat. Összességében a jegybank nyereséggel jöhet ki ezekből az ügyletekből (a devizatartalék egy részét is felhasználják hozzá), a nagy kérdés az, hogy a hitelezés a kínálati vagy a keresleti oldal miatt akadozik-e? Vagyis, hogy a bankok hitelezési hajlandósága alacsony-e vagy éppenséggel a vállalkozások nem akarnak nagyobb hiteleket felvenni a bizonytalan gazdasági környezet miatt?