A magyar kormány a norvég kormánnyal fennálló vitájának gyors és eredményes lezárásában érdekelt, és visszautasítja, hogy Magyarország alapvető demokratikus értékek iránti elkötelezettségét bárki kétségbe vonja. Mindezt az - az MTI birtokába került - levél tartalmazza, amelyet a Miniszterelnökség pénteken küldött el az Európai Unió, a NATO, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagországai Budapesten akkreditált nagyköveteinek, válaszul Vidal Helgesen norvég európai ügyi miniszter megnyilatkozásaira.
A norvég miniszter a Financial Times európai kiadásában csütörtökön megjelent levelében egyebek mellett azt írta, kiábrándította és meglepte, hogy az Európai Unió nem válaszolt a magyarországi politikai fejleményekre.
Norvégia nem finanszíroz tovább
A norvég NRK közszolgálati rádiónak adott interjúban a miniszter emellett azt mondta: "nagyon nyugtalanít bennünket, amit több éve látunk - a demokrácia és az ország törvényeinek aláásását. Most felszólítjuk az EU-t, hogy ne hallgasson tovább a demokratikus értékek kiüresítéséről egy tagállamban". "A héten az összes tagországhoz fordultunk, és szankciók megfontolására biztattuk az Európai Uniót. Norvégia már tovább ment, és leállította az Európai Gazdasági Térség anyagi támogatásának kifizetését (Magyarországnak), mert nem akarjuk finanszírozni a Magyarországon látható fejleményeket"- jelentette ki Vidal Helgesen.
A Miniszterelnökség a nagyköveteknek küldött levelében részletesen ismerteti a két kormány között fennálló nézetkülönbségeket a Norvég Civil Támogatási Alapok felfüggesztésének ügyében. A levél szerint két kérdésben van vita: a magyar irányítás alatt álló programterületek 2014 januárjában megváltozott magyar intézményrendszere miatt Norvégia tett az egyezmény végrehajtását felfüggesztéséhez vezető lépéseket, illetve egy ettől alapjaiban eltérő ok miatt a civil szervezetek támogatása kapcsán a magyar kormány nyitott vitát a norvég féllel.
A magyarázat
Az első kérdésről a levélben az áll, hogy bár alaptalannak tartották az aggodalmakat, tiszteletben tartották a norvég kérést és "a magyar programirányító koordinációs szervezet feladatait a fejlesztéspolitikában általánosan is koordinációt ellátó Miniszterelnökség egy háttérintézményéhez telepítettük". Kifogásolják ugyanakkor, hogy a norvégok "még csak tárgyalásra sem mutattak nyitottságot a kérdésről".
A másik vitás témát részletesen kifejti a levél, hangsúlyozva, hogy meglátásunk szerint a norvég kormányzat egyoldalúan általánosító, a magyar kormányzat megítélését alaptalanul sértő ürügyet teremtett egy olyan kérdésből 2014-ben, amelyről 2012 óta a norvégok hozzáállása miatt sikertelenül próbáltak egyeztetni. Kifejtik, hogy a civil támogatási alap magyarországi működtetését egy olyan magánalapítvány vezette konzorcium végzi, amelyet a norvég fél 2012-ben egy pályázat eredményeképp választott ki. A magyar kormányzat már e kijelölés óta folyamatosan jelezte, szakmai és politikai szinten egyaránt, hogy a kiválasztási eljárást és különösen annak eredményét erősen aggályosnak tartja - hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy aggályaikat csak megerősítette a működés során szerzett tapasztalatuk: "politikailag motivált, az elfogulatlanságnak még a látszatára sem adó támogatási gyakorlatot tapasztaltunk", és közben a norvég fél részéről az együttműködési szándék teljes hiányát tapasztalták.
Kiemelik, hogy Magyarországot a Norvégia által biztosított források egy kormányközi, uniós tagságából eredő megállapodás alapján illetik meg, a két ország közötti szerződés alapján a magyar kormány "köteles kezdeményezően fellépni a szabályozási elvek érvényesülése érdekében".
Hozzáteszik, hogy "felelős végrehajtó hatalomként nem mehetünk el szó nélkül a mellett, ha közpénzek felhasználásával kapcsolatosan kivizsgálatlanul maradnak anomáliák. Hangsúlyozzuk, a visszaélésszerű pénzosztási gyakorlatról évek óta kapunk visszajelzéseket a társadalom és a média részéről is." Érthetetlennek és az együttműködési elv figyelmen kívül hagyásának tartja a Miniszterelnökség, hogy valamennyi kérés ellenére a norvég fél nem tett semmilyen lépést a jelzett problémák felderítésére. A kabinet ezután kérte fel a kormányzat ellenőrző szervét egy átfogó átvilágítás lefolytatására - emelték ki.
A levélben érthetetlennek nevezik, hogy a vizsgálatot Norvégia olyan vehemenciával ellenzi, hogy az egy, a szakmai vitától és a konkrét forrásoktól messze elrugaszkodó, Magyarország demokratikus alapértékeit vitató, durván általánosító és már hangvételéből is érzékelhetően vagdalkozó vádaskodáshoz vezet.
A nagyköveteknek írt levélben a Miniszterelnökség visszautasítja, hogy "Magyarország alapvető demokratikus értékek iránti elkötelezettségét bárki kétségbe vonja, különösen olyan alapon, hogy hazánk egy nemzetközi szerződés megsértését egy évek óta önhibáján kívüli eredménytelenül húzódó szakmai és politikai vita után egy bárki számára átlátható, transzparens, a legszigorúbb jogi garanciák mentén zajló vizsgálattal kívánja igazolni, vagy cáfolni".
