Az Európai Unió (EU) tagországai tíz pártjának, köztük a Fidesznek és a lengyel Jog és Igazságosságnak (PiS) vezetői pénteken fővárosaikban egy időben Európa jövőjéről írtak alá közös nyilatkozatot, amelyben kiállnak az EU eszméje mellett, de elutasítják az európai szuperállamot - közölte Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke Varsóban.
A dokumentumot azért fogalmazták meg, mert megkezdődött az Európa jövőjéről szóló konferencia - mondta Kaczynski, hozzátéve, hogy "ennek céljai és struktúrái nem világosak".
Feltételezhető, hogy olyan folyamatok elmélyítéséről van szó, amelyek nem az EU fejlesztését szolgálják, hanem mély, tartós válságot idéznek elő, olyan jelenségeket, amelyeknek semmi közük az alapító atyák elgondolásához és a közösség első éveinek gyakorlatához, egy szuperállamhoz, centralizációhoz, kulturális forradalomhoz vezetnek, melynek célja az eddigi társadalmi struktúrák lerombolása
- mondta Kaczynski.
Ilyen forradalmakat mi nem akarunk
- jelentette ki, párhuzamot vonva az EU-ban jelenleg észlelhető tendenciák, valamint "az európai és a világtörténelemből ismert elképzelések" között, amelyek következménye csupán "sok baj és a szabadság radikális korlátozása" lett.
A közös nyilatkozatban rögzített kezdeményezés támogatást jelent mindazok számára, akik
meg akarják őrizni az európai hagyományt, az európai nemzeteket, ezek sokszínűségét, gazdagságát, és folytatni akarják az eddigi együttműködést, megőrizni a szabad mozgást, a gazdasági szabadságot, de az egyéni szabadságokat és jogokat, a demokrácia jogát is
- indokolta meg a közös fellépést a PiS elnöke.
A nyilatkozatot a Fidesz és a PiS mellett több mint tíz tömörülés jegyzi, köztük a két olasz párt, a Matteo Salvini vezette Liga és a Giorgia Meloni által irányított Olasz Testvérek, továbbá a Santiago Abascal vezette spanyol Vox és a francia Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése
- közölte Kaczynski.
A PiS az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagja az Európai Parlamentben. Az ECR pénteki közleménye szerint a dokumentumot a Kaczynski által említett pártok mellett több jobbközép irányultságú párt is aláírta Ausztriából, Bulgáriából, Dániából, Észtországból, Finnországból, Görögországból, Hollandiából, Litvániából és Romániából.
Az ECR ismertetése szerint az aláírók arra figyelmeztetnek, hogy a tagállamok lakossága körében csökken az unió iránti bizalom, ami szerintük annak következménye, hogy az uniós alapszerződések tartalmának "újraértelmezése" van folyamatban.
A tendencia visszafordítása érdekében
a hatáskör átruházásának már létező uniós alapelve mellett össze kell állítani a sérthetetlen tagállami hatáskörök listáját, valamint a nemzeti alkotmánybíróságok bekapcsolásával kialakítani egy megfelelő mechanizmust is ezek védelmére
- idézik a közleményben a nyilatkozatot.
Mint írják, káoszt teremtenek az olyan próbálkozások, amelyek arra irányulnak, hogy az uniós szerveket a nemzeti alkotmányos intézmények fölé rendeljék, Ez aláássa az alapszerződések értelmét, és kétségbe vonja a tagállamok alkotmányainak alapvető szerepét - folytatódik a nyilatkozat.
Az így keletkezett hatásköri vitákat végeredményben úgy oldják meg, hogy
a politikailag erősebb egységek brutális módon rákényszerítik akaratukat a gyengébb egységekre
- folytatódik az idézet.
Ez lerombolja a szabad nemzetek közösségeként felfogott európai közösség működésének alapjait
- teszik hozzá.
Fontos kihívásként jelölik meg a nyilatkozatban a negatív demográfiai tendenciák megállítását, és a családot a nemzetek alapsejtjének nevezik.
Az ECR közölte: a kezdeményezés folytatásaként szeptemberben a nyilatkozatot jegyző pártok programkonferenciát szerveznek Varsóban.
Háttér
A Brüsszel és a magyar kormány közötti csatározásról legutóbb itt írtunk: Túlfeszítette a húrt Orbán Viktor? Magyarországnak nincs helye az EU-ban a holland kormányfő szerint. A jogállamisági mechanizmusról szóló háttéranyagunkat itt olvashatják.
Videókommentárunkat arról, hogy meddig feszítheti a húrt a magyar kormány, hogy ne essünk el uniós forrásoktól, pedig itt tekinthetik meg:
Aláírták a megállapodást, de ez még nem elég. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
