Ezzel a japán külkereskedelmi mérleg sorozatban az ötödik hónapban volt mínuszban, amelyre legutóbb 1980-ban - a második olajválság alatt - volt példa. Habár a passzívum mértéke elmaradt az elemzői várakozásoktól, éves összevetésben így is 37,9 százalékkal nőtt a deficit.
A kormány közlése szerint ezért a Kínába és Európába irányuló export esése a felelős: előbbi országba 4,1 százalékkal, utóbbi régióba 19,9 százalékkal esett a japán kivitel. A két ország közti politikai feszültségek miatt a Kínába irányuló autóexport értéke 68,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt.
A szigetország egyedül az Egyesült Államokba irányuló exportját tudta növelni, 5,3 százalékkal. Összességében éves összevetésben a japán export 4,1 százalékkal esett, az import pedig 0,8 százalékkal nőtt novemberben.
Az exportorientált japán gazdaság a múlt heti módosított adatok szerint az év második negyedévében négy év alatt harmadszor süllyedt enyhe recesszióba. Habár elemzők a jövő év elejére mérsékelt kilábalásra számítanak, az újabb rossz kereskedelmi adat gyors gazdaságélénkítő lépésekre sarkallhatja az új kormányt, amely egyes értesülések szerint 10 ezer milliárd jenes költekezésre készül a helyzet javítása érdekében - kommentálta a szerdai adatokat a Nihon Keidzai Simbun gazdasági napilap.
Japán történetében még csak háromszor jött ilyen rossz adat
A tokiói pénzügyminisztérium közölte, hogy 953,4 milliárd jenes (mintegy 11,4 milliárd dolláros) kereskedelmi deficitet regisztrált Japán novemberben, amely a szigetország történetének harmadik legnagyobb passzívuma.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
