A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi közgyűlésén a fejlett ipari országok és a legnagyobb felzárkózó gazdaságok alkotta G20-országcsoport megállapodott arról, hogy hozzávetőleg 430 milliárd dollárral hozzájárul a valutaalap tartalékainak feltöltéséhez, így az IMF kihelyezhető forrásai csaknem megkétszereződnek. Az egyik legnagyobb londoni elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai azonban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az IMF-forrás - az euróövezet saját, nemrég 700 milliárd euróra növelt kapacitású pénzügyi mentőeszközével (EFSF) együtt - vagy Olaszország, vagy Spanyolország pénzügyi kisegítésére lenne elegendő szükség esetén.
Hasonló következtetésre jutott a Commerzbank is, elemzői az EFSF minap bejelentett kapacitásbővítése utáni kommentárjukban közölték: kétségesnek tartják, hogy az EFSF bővítéséről szóló megállapodással rá lehet-e bírni a befektetőket több perifériális euróövezeti tagállam szuverén kötvényeinek megvásárlására. Annak kockázata, hogy egy ország - akár részlegesen - törlesztésképtelenné válik, egyébként sem a támogatási alap méretétől függ. Az európeriféria országainak gazdaságuk versenyképességét kell helyreállítaniuk, ez a kulcstényező, ennek elmaradása esetén adósságterhük aligha lesz fenntartható hosszú távon – így a Commerzbank.
Az EFSF-megállapodás után a Capital Economics londoni elemzői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy e pénzügyi védőeszköz "nagyon drámai" mértékű kapacitásbővítésére lenne szükség az euróövezeti adósságválság járványveszélyének teljes megszüntetése végett. A ház szakértői az általuk szükségesnek tartott pénzügyi védőkapacitás illusztrálására kimutatták, hogy csak Olaszország és Spanyolország együttes finanszírozási igénye 2014 végéig meghaladja az ezermilliárd eurót, a két ország összesített adósságállománya pedig 2500 milliárd euró.
Nem az állampolgársága és nemzetiségi hovatartozása. 
