A magyar gazdaság 2014-ben a bárki által vártnál sokkal jobb teljesítményt mutatott, de előretekintve továbbra sem került a régióhoz mérten tartós felzárkózást biztosító pályára. A GKI szerint ugyanis a látványosan kedvező 2014. évi statisztikai adatok jórészt átmeneti tényezőkből és/vagy más területeken hozott, indokolatlanul súlyos áldozatokból adódnak.
Idén már a fogyasztásnak kéne húznia a GDP-t
A magyar gazdaság 2014-ben 3,6%-kal bővült, ez nemcsak lényegesen gyorsabb az EU 1,3%-os átlagánál, de Írország után a legmagasabb az EU-ban. A GDP – a régió országai közül utolsóként – elérte a pénzügyi válság előtti (2007) szintet. A GKI szerint idén viszont a növekedés 2% körülire csökken, mindenekelőtt a beruházások stagnálása következtében.
A leggyorsabban az ipar bővül, a pénzügyi szektor mellett két jó év után a mezőgazdaságban is némi visszaesés, az építőiparban markáns lassulás várható. A 2014-ben még beruházás-vezérelt növekedés 2015-ben fogyasztás-orientálttá válik, ami egyben előrevetíti a gazdasági növekedés további lassulását. Míg ugyanis 2014-ben nagyrészt az állami beruházásokat finanszírozó EU-forrásoknak, 2015-ben a fogyasztás bővülését segítő átmeneti tényezőknek köszönhető a növekedés, 2016-ban viszont mindkét keresleti tényező romlása várható.
Kevesebb uniós pénz, lassító ipar
Idén a beruházások terén stagnálás valószínűsít a GKI: ennek oka a tavalyi magas bázis, a kifutó autóipari fejlesztések, s főként az EU-forrásokból megvalósuló beruházások visszaesése lesz.
A járműipari kapacitások idén nem nőnek jelentősen tovább, kihasználtságuk azonban tovább javul. 2015-ben 5% körüli ipari növekedés várható. Az építőipar bővülése 2015-ben jelentősen lefékeződik: 3% körüli termelés-bővülés valószínűsíthető a GKI szerint. Átlagos időjárási körülmények esetén két kitűnő év után a mezőgazdaság teljesítménye is kissé visszaeshet.
A GKI szerint 2015-ben a foglalkoztatásban legfeljebb 1% körüli növekedés várható, ez nagyobb részt ismét a közmunka bővítésének hatása lesz.
Csökkenhet az adósság - de milyen áron?
A GKI megítélése szerint évközi intézkedésekkel 2015-ben is elérhető a 2,2% körüli hiány, ami az államadósság némi további csökkenését is lehetővé teszi. Ugyanakkor a nagy ellátó rendszerek többségében már rövidtávon is elviselhetetlen feszültségek érzékelhetők, melyek kezelési módja – különösen a 2016-tól kilátásba helyezett adócsökkentésekkel együtt - nem látható; a szegénység és a társadalmi jövedelemkülönbségek növekszenek.
315 forintos euró és felminősítés
A GKI idén változatlan árszínvonalra, a jelenlegihez képest csökkenő alapkamatra és éves átlagban 315 forint/euró árfolyamra számít.
A GKI szerint akár ki is kerülhetünk a bóvliból, az év második felében sor kerülhet a felminősítésre, vagy legalább a kilátások javítására. Ugyanakkor különböző fejlemények – így például további államosítások, a Paks2 körül kialakult bizonytalan helyzet, a magyar tőkepiac brókercsődök következtében romló megítélése, mindezek esetleges hatása a finanszírozásra – kedvezőtlenül befolyásolhatják ezt a lehetőséget.
Mindenkivel összevesztünk
A GKI összegzése szerint folytatódik a piacgazdaságot kiiktató, államosító modell kiteljesítése, ahol a fő cél a minél szélesebb körre kiterjedő politikai hatalom és a kedvezményezett üzleti csoportok pozíciójának erősítése. A kormányzat éles konfliktusba került az EU-val, az Egyesült Államokkal, számos társadalmi réteggel, hazai és külföldi tőkéscsoporttal. Mindezek miatt a magyar gazdaság teljesítménye 2015-ben lényegesen gyengülni fog a tavalyi évhez képest.
