|
| Klaus Iohannis - Forrás: Wikipedia Commons/European People's Party |
A bukaresti parlament hozzájárulását kérte Klaus Iohannis román államfő hétfőn ahhoz, hogy a NATO kémelhárító különítményt alakíthasson a román fővárosban.
Orosz ügynököket szerelnek le?
A katonai alakulat - amelynek létszámáról nem közöltek részleteket - a NATO újonnan alakult, délkelet-európai hadosztály-parancsnoksága mellett fog működni, amelyet tavaly avattak fel
Bukarestben az észak-atlanti szövetség ugyanis maga akar gondoskodni a vezénylési és ellenőrző struktúráival kapcsolatos kémelhárítási teendőkről. A román államfő a parlamenthez intézett levelében rámutatott: a bukaresti kémelhárító különítmény létrehozása része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel a NATO a térségben észlelt biztonsági kihívásokra válaszolva javítani akarja reagáló képességét a délkeleti szárnyon.
A NATO kémelhárítási különítményének Bukarestbe telepítését előzőleg mind a NATO illetékesei, mind a román legfelsőbb védelmi tanács jóváhagyta, mivel azonban Románia területén csak a törvényhozás engedélyével hozható létre idegen katonai támaszpont vagy idegen katonai parancsnokság, az elnök kérését a parlamentnek is meg kell még szavaznia.
3 milliárd euróból fejleszti a NATO kíbervédelmét és a szatellitrendszereit. Részletek >>>
Évek óta feszült a helyzet
A NATO az ukrajnai válságra reagálva már a 2014-es walesi csúcsértekezletén döntött keleti szárnyának megerősítéséről. Ennek értelmében a térség több országában úgynevezett integrációs egységek (NFIU) alakultak a szövetség gyorsreagálású erői számára, Romániában és Lengyelországban pedig egy-egy új hadosztály-parancsnokság létesült.
A tavalyi varsói csúcson az Oroszországtól tartó tagállamok kezdeményezésére a NATO keleti és déli szárnyának további erősítésére vállalt kötelezettséget. Ennek érdekében négy zászlóalj rotációs rendszerben fog állomásozni Lengyelországban és a balti államokban, Romániában pedig a tervek szerint egy nemzetközi összetételű dandárt hoznak létre.
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
