Tizennyolc éve az orránál fogva vezetik a magyar társadalmat az állambiztonsági források hollétének, mibenlétének tekintetében - mondta Kenedi János.
Tizennyolc éve az orránál fogva vezetik a magyar társadalmat az állambiztonsági források hollétének, mibenlétének tekintetében - így vélekedett Kenedi János tudományos kutató, az állambiztonsági iratok átadását vizsgáló szakértői bizottság vezetője a Heteknek adott interjújában.
A megtévesztés - a kutató megítélése szerint - mindjárt a rendszerváltáskor kezdődött azzal, hogy a politikai rendőrségi ügyek középpontjába a III/III-as ügyosztályt állították, főszereplőjévé pedig az ügynököket. Holott egy 1994-es alkotmánybírósági határozat kimondta: a III. csoportfőnökség valamennyi szerve a parancsuralmi rendszer fenntartását szolgálta, nemcsak a III/III-as.
Az ügynökökkel kapcsolatban Kenedi János a hetilap pénteken megjelenő számában kifejti: ők a hálózati nomenklatúra alacsonyabb beosztású tagjai voltak, és csak egyik funkciójuk volt a besúgás, míg másik feladatuk, a dezinformálás kevésbé közismert.
A nyolcvanas években komoly szaktudású magyar hírszerzők, kémelhárítók eljuttattak olyan dezinformációkat a vezető nyugati kormányok többségéhez, amelyekkel nyugaton elkezdték Magyarország "különutasságát", "hintapolitikáját" mind inkább valóságosnak tekinteni - mutatott rá a kutató.
Szerinte Magyarországon 18 évig semmit sem lehetett tenni az állambiztonsági iratokkal, mert mind az operatív tisztek, de főként a hálózat feletti informális kategóriák, a társadalmi, operatív és a hivatalos kapcsolatok benne éltek ebben a folyamatban. Hiszen - folytatta - "a hetvenes-nyolcvanas években a pályájukat kezdő személyekből lettek a nagyvállalati vezetők, a diplomaták és főpapok jelentős része".
Kenedi János szólt arról is, hogy Magyarország a rendszerváltás előtt - a szovjet blokk munkamegosztásából adódóan - pénzt mosott, és az országon keresztül transzferálták a lopott jószág használatáért járó ellentételeket, majd azokat mindenféle nyugati bankokban helyezték el, és ezekkel a pénzekkel soha nem számoltak el. A Varsói Szerződés és a KGST pénze be van tagolódva a magyar gazdaságba - hangsúlyozta.
Úgy fogalmazott, "ha ezt elkezdenénk bolygatni, akkor azokat az embereket ismernék meg a másik oldalukról, akik vezetik az országot, vagy az egyházat, vagy a diplomáciai kart".
Arra a kérdésre, lehetséges-e, hogy éppen ez az oka annak, hogy Magyarországon a demokrácia megítélése nem áll valami fényesen, Kenedi János úgy válaszolt: az a törekvés, hogy állandóan a közéleti hazudozás részesül előnyben a valóságismerettel szemben, az bizony innét is ered.
Az interjúban beszélt az úgynevezett rezidentúrákról is, amelyeket a nemzetközi irodalom úgy tart számon, mint hírszerzési alapegységek, amelyeket külföldön működtetnek; Magyarországon azonban - tette hozzá - számos belföldi rezidentúra volt. Mint folytatta, működött például ilyen az egyházakhoz "telepítve", a Magyar Tudományos Akadémiához, a legkiterjedtebbek viszont a sajtórezidentúrák voltak.
Kenedi János szerint ezek az újságírók túlélték a rendszerváltást. "Voltak, akik zsurnaliszták maradtak, míg mások különféle szakemberekként jelentek meg a közéletben. Ha bekapcsolja a televíziót, akkor többüket láthatja, mint akik értékelik a világhelyzetet, vagy szakértenek valamilyen biztonsági területen. Mások kommunikációs tanácsadók lettek, vagyonőrök, ezért érthetően le akarják vakartatni a nevüket a dokumentumokról" - fejtette ki a kutató.
Hangsúlyozta, ők is emberek, különböző okoknál fogva kerültek ebbe az ellenszenves szerepbe; de emberi jogaik nem korlátozhatóak. "Még akkor sem, ha Magyarországon az elhibázott joggyakorlat folyvást a tettes védelmére kel" - fűzte hozzá.
Az állambiztonsági iratok átadását vizsgáló szakértői bizottság vezetésére 2007. július közepén kérte fel a miniszterelnök Kenedi Jánost. A testület szeptember 11-én adta át több mint négyszáz oldalas jelentését Szilvásy Györgynek, a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszternek. A dokumentum egyebek között bírálja a hatályos törvény számos rendelkezését, sürgeti a törvény pontatlanságából, a törvényhozói mulasztásokból adódó hibák megszüntetését, lényegesen szűkebb körben javasolja lehetővé tenni az állambiztonsági iratok további titkosítását, illetve sürgeti a titkos iratok felülvizsgálatát.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Még mindig várható átrendeződés a mandátumokat illetően a vasárnapi választások eredményeiben, hiszen az átszavazók és a levélszavazatok, valamint az újraszámlálás miatt négy egyéni választókerület sorsa továbbra is kérdéses.
Húsz éve tologatjuk az euró bevezetését. Most újra van politikai akarat, de a költségvetés állapota és a maastrichti feltételek nem teszik könnyűvé a dolgot – írja elemzésében a Bankmonitor.
A Hormuzi-szoros lezárásának hatása már érződik a benzinkutaknál, a szupermarketekben és a háztartási számlákon. Ez megmutatja, hogy Európa nagyon magas árat fizet a fosszilis tüzelőanyagoktól való túlzott függősége miatt – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben hétfőn. Eközben Franciaország az Egyesült Királysággal közösen nemzetközi missziót indít a Hormuzi-szorosban a hajózás szabadságának biztosítására.
Az ellenzéki Tisza Párt kétharmados, alkotmányozó többséget szerzett a parlamenti választásokon, ami a UBS elemzése szerint jelentős reformpotenciált szabadíthat fel. A lehetőségek az uniós források feloldásától a költségvetési konszolidáción át egészen az euróbevezetés előkészítéséig terjednek, amik jó lehetőségeket kínálnak a magyar állampapírok és a részvények piacán is.
.jpg)
Tizennyolc éve az orránál fogva vezetik a magyar társadalmat az állambiztonsági források hollétének, mibenlétének tekintetében - mondta Kenedi János. .jpg)
.jpg)
Pluszban nyitottak az amerikai értékpapírpiacok kedden. 
