Tizennyolc éve az orránál fogva vezetik a magyar társadalmat az állambiztonsági források hollétének, mibenlétének tekintetében - mondta Kenedi János.
Tizennyolc éve az orránál fogva vezetik a magyar társadalmat az állambiztonsági források hollétének, mibenlétének tekintetében - így vélekedett Kenedi János tudományos kutató, az állambiztonsági iratok átadását vizsgáló szakértői bizottság vezetője a Heteknek adott interjújában.
A megtévesztés - a kutató megítélése szerint - mindjárt a rendszerváltáskor kezdődött azzal, hogy a politikai rendőrségi ügyek középpontjába a III/III-as ügyosztályt állították, főszereplőjévé pedig az ügynököket. Holott egy 1994-es alkotmánybírósági határozat kimondta: a III. csoportfőnökség valamennyi szerve a parancsuralmi rendszer fenntartását szolgálta, nemcsak a III/III-as.
Az ügynökökkel kapcsolatban Kenedi János a hetilap pénteken megjelenő számában kifejti: ők a hálózati nomenklatúra alacsonyabb beosztású tagjai voltak, és csak egyik funkciójuk volt a besúgás, míg másik feladatuk, a dezinformálás kevésbé közismert.
A nyolcvanas években komoly szaktudású magyar hírszerzők, kémelhárítók eljuttattak olyan dezinformációkat a vezető nyugati kormányok többségéhez, amelyekkel nyugaton elkezdték Magyarország "különutasságát", "hintapolitikáját" mind inkább valóságosnak tekinteni - mutatott rá a kutató.
Szerinte Magyarországon 18 évig semmit sem lehetett tenni az állambiztonsági iratokkal, mert mind az operatív tisztek, de főként a hálózat feletti informális kategóriák, a társadalmi, operatív és a hivatalos kapcsolatok benne éltek ebben a folyamatban. Hiszen - folytatta - "a hetvenes-nyolcvanas években a pályájukat kezdő személyekből lettek a nagyvállalati vezetők, a diplomaták és főpapok jelentős része".
Kenedi János szólt arról is, hogy Magyarország a rendszerváltás előtt - a szovjet blokk munkamegosztásából adódóan - pénzt mosott, és az országon keresztül transzferálták a lopott jószág használatáért járó ellentételeket, majd azokat mindenféle nyugati bankokban helyezték el, és ezekkel a pénzekkel soha nem számoltak el. A Varsói Szerződés és a KGST pénze be van tagolódva a magyar gazdaságba - hangsúlyozta.
Úgy fogalmazott, "ha ezt elkezdenénk bolygatni, akkor azokat az embereket ismernék meg a másik oldalukról, akik vezetik az országot, vagy az egyházat, vagy a diplomáciai kart".
Arra a kérdésre, lehetséges-e, hogy éppen ez az oka annak, hogy Magyarországon a demokrácia megítélése nem áll valami fényesen, Kenedi János úgy válaszolt: az a törekvés, hogy állandóan a közéleti hazudozás részesül előnyben a valóságismerettel szemben, az bizony innét is ered.
Az interjúban beszélt az úgynevezett rezidentúrákról is, amelyeket a nemzetközi irodalom úgy tart számon, mint hírszerzési alapegységek, amelyeket külföldön működtetnek; Magyarországon azonban - tette hozzá - számos belföldi rezidentúra volt. Mint folytatta, működött például ilyen az egyházakhoz "telepítve", a Magyar Tudományos Akadémiához, a legkiterjedtebbek viszont a sajtórezidentúrák voltak.
Kenedi János szerint ezek az újságírók túlélték a rendszerváltást. "Voltak, akik zsurnaliszták maradtak, míg mások különféle szakemberekként jelentek meg a közéletben. Ha bekapcsolja a televíziót, akkor többüket láthatja, mint akik értékelik a világhelyzetet, vagy szakértenek valamilyen biztonsági területen. Mások kommunikációs tanácsadók lettek, vagyonőrök, ezért érthetően le akarják vakartatni a nevüket a dokumentumokról" - fejtette ki a kutató.
Hangsúlyozta, ők is emberek, különböző okoknál fogva kerültek ebbe az ellenszenves szerepbe; de emberi jogaik nem korlátozhatóak. "Még akkor sem, ha Magyarországon az elhibázott joggyakorlat folyvást a tettes védelmére kel" - fűzte hozzá.
Az állambiztonsági iratok átadását vizsgáló szakértői bizottság vezetésére 2007. július közepén kérte fel a miniszterelnök Kenedi Jánost. A testület szeptember 11-én adta át több mint négyszáz oldalas jelentését Szilvásy Györgynek, a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszternek. A dokumentum egyebek között bírálja a hatályos törvény számos rendelkezését, sürgeti a törvény pontatlanságából, a törvényhozói mulasztásokból adódó hibák megszüntetését, lényegesen szűkebb körben javasolja lehetővé tenni az állambiztonsági iratok további titkosítását, illetve sürgeti a titkos iratok felülvizsgálatát.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az Egyesült Államokban csökkent a könnyű járművek értékesítése októberben, mivel a szövetségi kormány elektromosautó-támogatásainak megszűnése visszavetette a keresletet az akkumulátoros járművek iránt. Emellett a munkaerőpiac lassulása és a vámok miatt várható áremelkedés is korlátozhatja az idei évben a lehetséges fellendülést.
A volt jegybankelnök, közgazdász november 12-én, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Az amerikai adminisztráció szeretné tárgyalóasztalhoz kényszeríteni az oroszokat, ennek érdekében az egyik legfontosabb bevételi forrásukat, a gáz- és olajeladást korlátoznák. Ráadásul Donald Trump hétvégi megszólalása szerint nem fog Orbán Viktornak mentességet adni, így a szankció belátható időn belül a jelentős importkitettsége miatt Magyarországot is érinti. A magyar és az amerikai vezető pénteki találkozóján így már az is fontos eredmény lenne, ha Trump haladékot adna.
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. november 3. 19:01
Az elmúlt években összességében tapodtat sem mozdult a magyar gazdaság, 2025 végén a 2021-es szinten állhat. A választási évre fordulva már most is láthatunk egy 1500 milliárd forintnyi költségvetési többletkiadást, ami a jövőbeli, még nem ismert osztogatásokkal együtt akár a duplájára is ugorhat. Ennek az igazi terhei a következő kormányzati ciklusban csapódhatnak le, ami – bárki is nyeri a választásokat, kiigazításokat, megszorításokat hozhat magával 2026 áprilisa után – hangzott el a Klasszis Podcastban legújabb adásában, aminek vendége Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője volt.
A választási ígéretek között az elmúlt hetekben a legfontosabb a 14 havi nyugdíj volt. A kormány tagjai ugyan óvatosak ennek bevezetése kapcsán, ami egyébként indokolt is – mondta el kollégánk, Király Béla a Trend FM hétfői adásában. A jövő évi költségvetésben ugyanis mára korábbi ígéretekre sincs forrás.
Szeptemberben éves és havi összevetésben egyaránt a vártnál gyorsabban nőtt a kiskereskedelmi forgalom Svájcban – derült ki a svájci szövetségi statisztikai hivatal, a Bundesamt für Statistik által közzétett adatokból.
.jpg)
Tizennyolc éve az orránál fogva vezetik a magyar társadalmat az állambiztonsági források hollétének, mibenlétének tekintetében - mondta Kenedi János. .jpg)
.jpg)
