A magyar lakosság körében széles körű támogatást élvez az euró bevezetése. Az első Orbán-kormánynak is volt már euróbevezetési terve 2007-re, és a későbbi MSZP-SZDSZ-kormányok is tervezték az európai fizetőeszköz bevezetését, de romló gazdasági adatok miatt a dátumot egyre távolabbra tolták. 2010 után a második Orbán-kormány kommunikációjában egy ideig 2015 körüli bevezetési dátumot emlegetett, de később egyre inkább eltávolodott az euró bevezetésének ötletétől. Így jutottunk el a mai napig, ezért néz még mindig ránk Deák Ferenc, amikor nagyjából 50 eurónak megfelelő összeget tartunk a kezünkben – írja a Bankmonitor elemzésében.
A költségvetési helyzetet kell rendezni először
Mielőtt az eurót be lehetne vezetni lenne, először érdemes egy pillantást vetni az államháztartás állapotára, mert a kép meglehetősen kedvezőtlen. A GDP-arányos költségvetési hiány 2025-ben 4,7 százalékos volt, az államadósság pedig 74,6 százalék maradt – miközben az euróhoz 3 százalék, illetve 60 százalék alatti érték kellene. Ezeknek a számoknak a tudatában nem csoda, hogy az EU túlzottdeficit-eljárást indított Magyarország ellen.
A Eurostat 2024-es adatai alapján Magyarország 35,3 százalékos adó/GDP-arányával nagyjából ott van, ahol a régiós szomszédai, tehát nem kirívóan alacsony adózású ország lenne a környezetéhez képest. Az EU-s átlagtól (40,4 százalék) viszont jó öt százalékponttal elmarad.
Ha az adóbevétel relatíve alacsony, akkor a hiányt a másik oldalról, a kiadások csökkentésével kellene megoldani. Csakhogy ez egy olyan országban, ahol az állam az oktatásra, az egészségügyre és a közszolgáltatásokra már most is alig költ, kifejezetten fájdalmas lenne tovább csökkenteni a kiadásokat. A beruházások visszafogásával szintén nehéz operálni, mert azok a következő évek gazdasági növekedését alapoznák meg – márpedig növekedés nélkül az adósságráta sem fog csökkenni – figyelmeztet az elemzés.
Öt feltétel, ami nélkül nincsen euró
Az euró bevezetéséhez az úgynevezett maastrichti kritériumokat kell teljesíteni. Öt van belőlük, és Magyarország jelenleg egyiket sem tudja kipipálni.
Infláció – Ez az egyetlen pont, ahol van ok az optimizmusra. 2024 májusában a 12 havi átlagos harmonizált infláció még 8,4 százalék volt, miközben a referenciaérték 3,3 százalék volt. 2026 elejére viszont a havi adatok már 2 százalék alá süllyedtek. Fontos tudni, hogy a maastrichti konvergenciakritériumok nem egy havi számot néznek, hanem 12 havi mozgóátlagot – de az irány egyértelműen jó.
Költségvetési hiány és államadósság – Az államháztartási hiány 2025-ben 4,7 százalék volt, miközben az euró bevezetéséhez 3 százalék alá kell szorítani a GDP-arányos hiányt. A hiány mellett az államadósságnak is alacsonyabbnak kellene lennie a mostani 74,6 százaléknál, a maastrichti kritériumok 60 százalékos értéket írnak elő (de ez alól előfordul, hogy kapnak egyes tagállamok mentességet, ha megfelelő mértékben csökken az államadósságuk).
ERM II-tagság – Az euró bevezetése előtt a forintnak legalább két évig részt kell vennie az ERM II árfolyam-mechanizmusban, vagyis egyfajta „euró-előszobában”. Magyarország jelenleg nem tagja ennek a rendszernek. A forint szabadon lebeg, az EKB 2024-es jelentése pedig kifejezetten magas árfolyam-volatilitást jegyzett. Ez egyébként logikus következmény: nehéz stabil árfolyamot tartani, ha a költségvetés rendezetlen.
Hosszú lejáratú kamatok – A 10 éves államkötvény kamatszintje nem lehet sokkal magasabb szinten, mint az eurózónás országok 10 éves államkötvények kamatszintjénél. A 2024-es EKB-értékelés szerint a magyar hosszú lejáratú kamat átlagosan 6,8 százalék volt, miközben a referenciaérték 4,8 százalék. Ez nem önálló probléma, hanem az inflációs és fiskális kockázatoknak a leképeződése az állampapírpiacon. Ha a költségvetés rendeződik, a kamatok is követik. A 10 éves magyar állampapírok hozamának 12 havi átlaga legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú EU-tagállam hasonló hozamainak átlagát.
Jogi feltételek – Az euróhoz a magyar jegybanki szabályozásnak is összhangban kell lennie az uniós rendszerrel. Az EKB 2024-es jelentése többpontos kifogáslistát adott: a jegybanki függetlenség, a monetáris finanszírozás tilalma és az eurórendszerbe való integráció terén egyaránt lát problémákat. Tehát még ha a számok holnap rendben lennének, a jogi háttér sem kész.
Akkor mikor lesz ebből euró?
Az euróbevezetés két fázisból áll. Az első a csatlakozási szándék hivatalos deklarálása – ez politikai döntés, amit egy elszánt kormány viszonylag gyorsan megtehet. A második fázis a makrogazdasági konvergencia, vagyis az összes fenti feltétel tényleges teljesítése – és ez évekbe telik.
Ha az új kormány el tudná indítani az ERM II-csatlakozást, onnan még minimum két évet kell bent tölteni az árfolyam-mechanizmusban. Ehhez viszont előbb ki kell kerülni a túlzott deficit eljárásból, konszolidálni kell a költségvetést, és rendezni kell a jogi környezetet. A technikai minimum tehát valamikor 2029–2030 körül lenne. Egyébként a TISZA párt programja is 2030-as céldátumot fogalmazott meg. Ez egy ambiciózus terv, éppen ezért valószínűbb, hogy a 2030-as évek elején tud Magyarország belépni az eurózónába.
Drasztikus személyi változások lépnek életbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felsővezetésében október 1-jétől. 
