Kezdődnek a tárgyalások: akasztás lesz a vége Erdogan boszorkányüldözésének?

EPA/SEDAT SUNA

Azzal vádolják őket, hogy részt vettek a török források szerint 248 halálos áldozatot követelő hatalomátvételi kísérletben, tagjai az összeesküvésért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok irányította nemzetközi mozgalomnak - amelyet Törökország terrorszervezetnek nyilvánított -, valamint megsértették az alkotmányt. A vádlottak között van 26 tábornok és 12 civil is.

A 221 vádlottból 200-at előzetes letartóztatásban tartanak, kilencüket bírói felügyelet mellett szabadlábra helyezték, 12-en pedig továbbra is szökésben vannak, beleértve az évek óta önkéntes amerikai száműzetésben élő Gülent, aki tagadja, hogy bármi köze lett volna az összeesküvéshez.

Nagyok az indulatok

A hétfői tárgyalást szigorú biztonsági óvintézkedések mellett tartották a sincani börtön újonnan és kifejezetten a gülenista perekre kialakított tárgyalótermében.

Amikor a vádlottak a helyszínre érkeztek, az épület előtt összegyűlt több tucat tüntető azt követelte, hogy sújtsák őket halálbüntetéssel. Volt, aki akasztásokhoz használt, fonott hurkot dobott a feltételezett puccsisták felé. Recep Tayyip Erdogan török államfő a közelmúltban számos alkalommal kilátásba helyezte a halálbüntetés visszaállítását.

A hétfői esemény biztonságáért mintegy 1500-an felelnek. A per legjelentősebb vádlottjai közé tartozik a légierő egykori vezetője, Akin Öztürk, továbbá Ali Yazici ezredes, Erdogan egyik korábbi katonai szárnysegédje. A tárgyalások várhatóan június 16-ig tartanak.

Az ügy nagyjából 2000 oldalas vádirata szerint több mint 8000 katona, 35 harci repülő, 37 helikopter, 74 harckocsi és 246 páncélautó vett részt az államcsínykísérletben, amely során a puccsisták közel 4000 kézifegyvert használtak.