Folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, és ismét lendületet vettek az alapfolyamatokat meghatározó rendszeres bérek is, miközben az átlagbér növekedési üteme némileg lassult, ami azt jelzi, hogy a bónuszfizetések gyengébben alakulhattak idén, mint a tavalyi év azonos időszakában – kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal ma publikált adatait az MBH Bank elemzői csapata.
Szerintük a reálgazdasági környezet lassulásával, illetve az erőteljes kamatemelésekkel párhuzamosan indokolható a folyamat, de teljes mértékben továbbra sem vethető el az ár-bér spirál jelensége, kiemelten, ha további évközi béremelések is megjelennek. A tavalyi 17,6 százalékos bérnövekedési ütem után így idén a 14 és 16 százalékos bérminimum-emelkedések segítségével 15 százalékot elérhető lehet a bérnövekedési ütem, figyelembe véve a fegyverpénz technikai hatása miatt februárban stagnáló értéket mutató dinamikát.
A minimálbéremeléseknek és alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2 százalékos éves átlagos nettó reálbér-csökkenéssel kell számolni előreláthatólag, mivel az infláció az év második felében látványos csökkenésnek indulhat, támogatva a vásárlóerő stabilitását.
A bérköltségek növekedése, illetve az energia- és alapanyagárak megemelkedett szintje továbbra is indukálhatja a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a munkavállalók részéről a reálérték megőrzése érdekében, azonban a fogyasztás és a reálgazdasági környezet lassulása fékezheti a folyamatot. Továbbá az elmúlt negyedévekben több esetben látható volt az inputköltségeket jóval meghaladó áremelés is a vállalatok részéről, így a felhalmozódó profittömeg akár már előre beépítetten is fedezetet kínálhat a növekvő bérköltségek kigazdálkodására, ami szintén kissé fékezheti az áremelési szándékokat.
Eközben a fejlett piaci jegybankok történelmük egyik legszigorúbb monetáris ciklusában immár hosszabb ideje próbálják megtalálni azt az egyensúlyi kamatszintet, ami érdemben mérsékli a magasabb szinten beragadó áremelkedési várakozásokat és folyamatokat, és jelentős valószínűséggel ez még erőteljesebb recesszió okozása nélkül végbe tud menni. Ami egyre kockázatosabb, mivel egyszerre több negatív makrogazdasági tényező is kockázatot jelent a tavalyi évtől kezdődően és az eddigi csökkenő tendenciák után az inflációs folyamatok sem lassulnak több esetben.
Továbbá immár a pénzügyi stabilitásra is tekintettel kell lennie a jegybankoknak a kamatok gyors emelésének következményeként. Kockázat továbbá, hogy mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet továbbra sem csökken a fejlett gazdaságokban – a rendszerszintű likviditás és pénzmennyiség továbbra is kiugróan magas –, láthatóan átmenetileg a kapun belüli munkanélküliséget is vállalják a vállalatok, hogy időben tudjanak majd reagálni a helyreálló keresletre. Ebből következően a már jelenleg is a neutrális szint fölé emelkedő,
a növekedést korlátozó mértékű kamatok átmenetileg elkerülhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a bérinfláció.
Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az energiaszektorban, a hulladékgazdálkodásban, a logisztikában, a vendéglátásban, az ingatlanügyleteknél, az adminisztratív-támogató területeken és a szociális ellátásban, míg átlag alatti volt az építőiparban, a kereskedelemben, szakmai-tudományos alágban, az oktatásban, és az egészségügyben.
Más módszert keresnek a város bevételére. 
