Az augusztus első hetére vonatkozó – egyelőre még nem teljesen biztos – előrejelzések szerint a hőmérők akár a 42 fokot is elérhetik Magyarországon. Az izzasztó, szó szerint elviselhetetlen hőséget az emberek mellett az állat- és növényvilág is megsínyli. Európa-szerte hasonlóan kritikus a helyzet.
A mezőgazdaság mellett a gazdaság egésze, azon belül is az energetika és az infrastruktúra (így a közművek és az egyéb ellátórendszerek) is komoly terhelésnek van kitéve. Megfelelő befektetési stratégiával azonban ebből a helyzetből is lehet profitálni. Erre a célra két olyan tőzsdén kereskedett alap (ETF) is elérhető, amelyek kifejezetten az említett területekre fókuszálnak.
Két európai ETF lehet a kulcs a rendkívüli helyzetben
A kialakult krízis energetikai oldalán az SPDR MSCI Europe Energy UCITS elnevezésű ETF-et érdemes figyelni, amely a magyarországi értékpapírszámlákról is elérhető. Az alap fő jellemzője, hogy a kosara kizárólag a kontinensen működő energetikai vállalatokból áll össze, és számos olajpiaci szereplő is megtalálható benne.
Elsőre furcsának tűnhet, de a mostanihoz hasonló válságok idején a fosszilis, azaz nem megújuló nyersanyagok szerepe jelentősen felértékelődhet.
Ha a tiszta energiát – például vizet vagy nukleáris energiát – hasznosító erőműveket súlyos visszafogásra vagy lekapcsolásra kényszerítik, a kieső energia a fosszilis hordozók elégetésével és felhasználásával pótolható.
Az SPDR MSCI Europe Energy UCITS árfolyama az év eleje óta már harmadával emelkedett, és csak az elmúlt egy hónapban mintegy 15 százalékkal értékelődött fel.
A másik tőzsdén kereskedett alap az SPDR MSCI Europe Utilities UCITS ETF. Ennek a kosara szintén kizárólag európai vállalatokból tevődik össze. Ebben az ETF-ben a megújuló energiát hasznosító társaságok mellett a hagyományos közműcégek is megtalálhatók.
Ez az eszköz inkább hosszabb távon érhet el növekedést. Jelenleg többen fogadhatnak az árfolyam csökkenésére, mivel a hagyományos közmű- és villamoshálózatot üzemeltető cégek komolyan megsínylik az aszály, valamint a hőség miatt bevezetett korlátozásokat.
Bár hosszabb távon az általános energiaéhség profitot termel ezeknek a vállalatoknak, a jelenlegi rendkívüli körülmények átírják az üzletmenetet, ami könnyen a bevételek rovására mehet.
Az SPDR MSCI Europe Utilities UCITS az év eleje óta már 16 százalékot meghaladó növekedést ért el, az elmúlt egy hónapban viszont 2,3 százalékkal visszaesett.
Európa más térségeiben sem jó a helyzet
Az idén a mostani már a negyedik hőhullám Európában. A Telex részletes összeállítása szerint a mostani, 40 fokos európai hőhullám és az aszály súlyos energia- és ellátási válságot váltott ki a kontinensen:
- az európai erőművek közül Franciaországban leállt a Golfech-2 reaktor, Romániában a Duna részleges elterelése ellenére veszélyben van az áramtermelés ötödét biztosító csernavodai blokk, Szerbiában pedig a harmadára esett vissza a fő vízerőmű kapacitása.
- Szigorú szankciók: Németországban akár 100 ezer, Franciaországban 3000 eurós bírságot vethetnek ki a vízpazarlókra.
- Logisztikai bénultság: a Rajna és a Duna apadása miatti hajózási zárlat van érvényben, ami fennakadásokat okoz a szén-, gáz- és nyersolajellátásban.
Hőstresszből globális szinten sincs hiány, így lesz belőle üzlet
Néhány hete a Privátbankár már beszámolt arról, hogyan érdemes pénzt keresni néhány jól irányzott befektetéssel a fojtogató európai hőségből.
Talán a legkézenfekvőbb ágazat a hűtéstechnika, de a témával foglalkozó elemzések kifejezetten a szélenergiában érdekelt Iberdrola és Vestas vállalatokat is nevesítik mint a helyzet lehetséges haszonélvezőit. Ezekről a cégekről, valamint a további részletekről ebben az összeállításban lehet olvasni:
Hogyan lehet mindebből valós befektetés?
A fentebb ismertetett ETF-ek kifejezetten európai fókuszúak, így a német Xetra vagy más tőzsdék (például az Euronext Paris) felületein kereskednek velük. Európai, köztük magyar befektetőként ezeken a piacokon keresztül a legegyszerűbb megvásárolni ezeket az eszközöket.
A piacon elérhető hivatalos brókercégek és befektetési szolgáltatók – különösen a nemzetközileg elismert szereplők – kínálatában mindkét ETF megtalálható. Egy egyszerű keresés után az alapok adatai megtekinthetők, és a részvényekhez hasonlóan tetszőleges mennyiségben megvásárolhatók.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
