Várhatóan jövő szeptemberben szavaz az Európai Parlament (EP) plenáris ülése a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentésről, melynek alapján a testület kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását - tájékoztatott a képviselőtestület sajtószolgálata.
Az EP plenáris ülése májusban utasította a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságot (LIBE) a jelentés elkészítésére, hogy a plénum szavazhasson majd egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagországok kormányait tömörítő tanácsban.
A jelentés elkészítésével Judith Sargentini holland zöldpárti képviselőt bízták meg, aki jövő márciusban fogja ismertetni a tervezetet a szakbizottság tagjaival, miután a LIBE meghallgatta a magyar kormány és a civil társadalom képviselőit. A sajtószolgálat arról számolt be, hogy erre a meghallgatásra még idén sor fog kerülni.
Ez az első alkalom, hogy az Európai Parlament a hetes cikk aktiválásával foglalkozik, ezért mindent megteszek, hogy átlátható és alapos vizsgálódás előzze meg a következtetések levonását. A kiegyensúlyozott kép kialakítása érdekében örömmel találkozom a magyar hatóságokkal, civilekkel, tudósokkal és másokkal is - hangsúlyozta Sargentini.
Még sosem vetették be
A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára és az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az EP-ben. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.
Ezt megelőzően még soha sem volt példa arra, hogy bármely tagállam ellen bármelyik uniós intézmény kezdeményezze az eljárás megindítását.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
