A luxembourgi székhelyű bíróság döntése lezárhatja a Németországban évek óta tartó vitát arról, hogy jogosultak-e a szociális ellátás leggyakoribb formájára, az úgynevezett Hartz IV típusú munkanélküli segélyre vagy más ellátásra azok a Németországban élő uniós külföldiek, akik soha nem dolgoztak Németországban - és így nem fizettek társadalombiztosítási járulékot, amellyel jogosultságot szereznek a munkanélküli ellátásra -, és támogatást kérnek az államtól megélhetési költségeik fedezésére.
Honnan indult az ügy?
A bíróság egy román állampolgár és a lipcsei munkaügyi hivatal vitájában döntött. Az ügyet a lipcsei szociális bíróság utalta a testület elé januárban, azt kérve, hogy a németországi jogalkalmazási gyakorlat ellentmondásossága miatt tisztázza az uniós jogi helyzetet, értelmezze a vonatkozó közösségi szabályokat.
Az ügyben eljáró tanács főtanácsnoka, Melchior Wathelet már tavasszal elkészítette indítványát, amely szerint Németország kizárhatja a szociális ellátásból "azokat a személyeket, akik kizárólag álláskeresés vagy szociális segélyben való részesülés céljából lépnek a területére".
Mit mondott ki a bíróság?
A tanács keddi ítéletben az indítványban kifejtett álláspontra helyezkedve kimondta: a tagállamoknak "lehetőséggel kell rendelkezniük arra, hogy (...) megtagadják a szociális ellátások nyújtását a gazdaságilag nem aktív olyan uniós polgárok esetében, akik kizárólag azzal a céllal gyakorolják szabad mozgáshoz való jogukat, hogy szociális segélyben részesüljenek valamely másik tagállamban, noha nem rendelkeznek elegendő forrásokkal ahhoz, hogy tartózkodási jog illesse meg őket".
Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése után kiterjedt közéleti vita bontakozott ki a munkaerő szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről.
Fogynak az eszközei Ursula von der Leyenéknek, bekeményítenének Bart de Weverrel szemben az orosz vagyon ügyében. 
