A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikai mérlegének előzetes adatai alapján közölte: a külföldi követelések hó végi állománya 220,7 milliárd forinttal csökkent májusban, elsősorban egy nyolcéves 200 millió svájci frank értékű államkötvény május 20-i, valamint az ÁKK által kibocsátott Prémium Euro Magyar Államkötvények május 25-i lejárata miatt.
A követelések forintban kifejezett állományának csökkenését 96,8 milliárd forinttal fékezte az árfolyamváltozás és átértékelődés hatása. A hó végére eső lejáratoknak nem volt jelentősebb hatása a havi átlagállományra, amely mindössze 18,2 milliárd forinttal lett alacsonyabb az áprilisinál.
|
| Az MNB mérlege - havi átlagállományok |
A bankrendszer forint likviditásának csökkenését a kéthetes és a három hónapos betétek átlagállományának zsugorodása mutatta, amely lényegesen meghaladta az egynapos betétek emelkedését. A hitelintézetek kéthetes betétei 271,5 milliárd forinttal csökkentek, és ezzel teljesült a kivezetésük. Az MNB irányadó eszköze tavaly szeptembertől a három hónapos betét lett a kéthetes helyett. A három hónapos betétek állománya 54,2 milliárd forinttal csökkent, az egynapos betétek állománya ehhez képest mindössze 12,6 milliárddal nőtt.
A bankrendszer MNB-nél vezetett bankszámláinak átlagos egyenlege az előző hónaphoz képest kisebb mértékben,18,2 milliárd forinttal haladta meg 342,9 milliárdos tartalékkötelezettség összegét.
A költségvetés jegybanknál elhelyezett betéteinek hó végi állománya 121 milliárd forinttal 1416 milliárd forintra csökkent, de havi átlagban 108 milliárddal magasabb volt, mint áprilisban.
Tovább vágtak
Májusban az egynapos bankközi kamatláb többnyire az alapkamat közelében volt. Az MNB a hónapban 5 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, valamint az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlábát, miközben az egynapos jegybanki fedezett betétek kamatlábát változatlanul hagyta. Ezzel tovább szűkült a kamatfolyosó: a tartomány két széle a jegybanki alapkamattól számítva felfelé változatlanul 0,25 százalékpontos, míg lefelé 0,95 százalékpontos távolságra került.
A mesterséges intelligencia (MI) a pénzügyi rendszer új motorja lehet – hangsúlyozta Izer Norbert, a jegybank ügyvezető igazgatója. 
