A jövő évi büdzsében nem kell nagy változásokra számítani - értesült a Világgazdaság. Bár az elemzői várakozásoknál, az IMF és még az MNB prognózisánál is nagyobb, évi átlagban 2,5 százalékos 2015-ös gazdasági növekedéssel számolt a jövő évi költségvetés tervezésekor a kormány, a becslés ugyanakkor nem feltétlenül árulkodik túlzott optimizmusról. A kabinet 2014-re hivatalosan már 3,1 százalékos bővülési ütemet vár (az MNB 3,3 és az IMF 2,8 százalékos jóslatával szemben), ami jóval nagyobb az eredetileg tervezett - és a konvergenciaprogramban is szereplő - 2,3 százalékos előrejelzésnél. A jövő évre várt 2,5 százalékos növekedés viszont nem változott.
|
A Költségvetési Tanács két hetet kértKovács Árpád a Magyar Hírlapnak azt mondta, a Költségvetési Tanács - amely tegnap kapta meg a tervezetet - két héten belül végez, és a javaslatunk a kormányzat asztalán lesz. |
Vége a reál-nyugdíj növekedésnek
A tárcáknak megküldött tervezési paraméterekben 2,5 százalékos átlagos fogyasztói árnövekedést jeleztek előre, ami megegyezik a jegybank várakozásával. Ez pedig azt jelenti, hogy két év után nem lesz reálnyugdíj-növekedés: a 2013- as 5,2 százalékos, és az idei 2,4 százalékos emelés elvben a várt inflációval volt azonos, ám a rezsicsökkentés miatt az árak se emelkedtek, így a nyugdíjak reálértéke az elmúlt két évben 5,8 százalékkal nőtt. A mostani inflációs becsléssel csak a reáléréküket őrzik biztosan az idősek ellátásai - ez ugyanakkor komoly megtakarítást hoz, hiszen a nyugdíj az államháztartás összes költésének több mint 19 százalékát teszi ki.
|
CímkórságA „bankok elszámoltatásának költségvetése”-ként aposztrofált költségvetésnek nem sok köze van az elszámoltatáshoz. A VG szerint ilyen lehet egy, a pénzintézeteknek adott, az elszámoltatáshoz köthető leírás a bankadóból, míg a Népszava szerint közvetlenül a részben vagy egészben állami tulajdonú bankok feltőkésítése, illetve közvetve a forintosítás során a jegybanki devizatartalékok egy részének felhasználása hathat a büdzsére. |
Reptérfejlesztési huszárvágás
A kormány a konvergenciaprogramban tavasszal 2,8 százalékos GDP-arányos deficitet vállalt. Ezt segíti, hogy az elszámolás változása (az ESA 2010-es bevezetése) miatt a nemzeti össztermék nominális értéke is nagyobb lesz, de így is szükség lehet a fegyelmezett gazdálkodásra. Már csak azért is, mert a kormány vállalta, hogy több mint duplájára emeli a hadügyi kiadásokat: NATO-tagként a nemzeti össztermék 2 százalékát kell erre a célra fordítani tíz éven belül a jelenleg 0,75 százalékos aránnyal szemben. Ez összesen több mint 200 milliárd forintos kiadási többletet jelent, a jövő évi fejlesztést ugyanakkor a Világgazdaság szerint ügyesen megoldotta a kabinet: a pápai katonai reptér fejlesztése kiemelt feladat lehet jövőre, amit hadügyi költésnek lehet elszámolni a NATO felé, noha a fejlesztés révén a repteret megnyitnák a civil forgalom előtt is, és egy logisztikai bázis létrehozásával biztosítanák a beruházás megtérülését.
Átalakítások takaréklángon
A VG szerint valószínű, hogy kimarad a nagy ellátórendszerek gyors átalakítása is. Erre utal, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap az Országgyűlésben azt mondta: nem lesznek megszorítások sem idén, sem jövőre. Ez annyit jelent, hogy nem csökken semmilyen szociális támogatás értéke - ám arról sincs feltétlenül szó, hogy növekedne. A bürokráciacsökkentés maradt még cél, ám ezzel kapcsolatban is egyre óvatosabbá vált a kormány: most már nem feltétlenül van szó az összes háttérintézmény kötelező beolvasztásáról, bár korábban ezt tervezték. Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke mindenesetre a közszolgálati rádióban már az újonnan létrejött struktúra ésszerűsítéséről beszélt, megemlítve persze, hogy az állami működésre fordított kiadások arányát csökkenteni kellene.
Donald Trumphoz is volt egy-két szava. 
