Lopnák a német modellt: így lendítenének a gazdaságon a franciák

Noha a tervezet végleges változata csak decemberre készül el, Emmanuel Macron gazdasági miniszter sajtótájékoztatója egybeesett az Európai Bizottság által erősen vitatott 2015-ös költségvetési tervezet brüsszeli átadásával. Ebben a francia kormány harmadik alkalommal kér halasztást, ezúttal 2015-ről 2017-re a államháztartási hiány GDP-arányos 3 százalék alá csökkentésére. A jövőre előirányzott 21 milliárd eurós megtakarítás ugyanis nem lesz elég a deficit leszorításához, és azt 4,3 százalékra tervezi a kormányzat.

Mi megy a színfalak mögött?

A francia kormányon az elmúlt napokban erős volt a nemzetközi nyomás, hogy a végleges változat brüsszeli bemutatása előtt mindenképpen módosítsa a jövő évi költségvetési célszámokat, de a belpolitikai elégedetlenség és az európai kötelezettségei között továbbra is népszerűtlen végrehajtó hatalom nyilvánosan hajthatatlannak mutatkozott a kérdésben. Sajtóértesülések szerint azonban a színfalak között már megkezdődtek a tárgyalások a további erőfeszítésekről, amelyekkel Párizs elkerülheti, hogy teljesen magára haragítsa Brüsszelt. 

Az adott körülmények miatt ismertette Macron a tervezett liberalizációs intézkedéseket, amelyekkel kormány azt kívánja bizonyítani, hogy felgyorsítja a külföldi partnerek számára eddig nem eléggé meggyőző reformokat.

Francia betegségek

Az alig egy hónapja kinevezett, szociálliberális nézeteiről ismert gazdasági tárcavezető, Francois Hollande államfő korábbi személyi tanácsadója jelezte: "a gazdasági termelés érdekében minden akadályt szeretne feloldani".

Szerinte a francia gazdaság jelenleg három betegségtől szenved: a bizalmatlanságtól, amelynek jele, hogy a franciák a legpesszimistábbak hazájuk gazdasági jövőjét illetően, az összetett szabályozási rendszertől, miután a törvények és a szabályozások súlya elviselhetetlenné vált, valamint a korporatizmustól, amely visszatartja Franciaországot a nagy reformoktól.

Mit terveznek?

A francia kormány a brit és a német modellt követve megnyitná a piac előtt a jelenleg szigorúan szabályozott belföldi távolsági buszközlekedést, amelynek járatain fele annyiba kerülhetne egy jegy, mint a vonatokon. A miniszter számításai szerint az utasok évente 700 millió eurót spórolhatnának meg így a közlekedésben. Tavaly csak alig 110 ezer francia vette igénybe az állami tulajdonú távolsági buszközlekedés néhány járatát, amelyekre gyakorlatilag lehetetlen jegyet kapni. A liberalizálással a piacra belépő magáncégek új járatokat indíthatnának, elsősorban azokon a vonalakon, ahol jelenleg csak vasúti közlekedés működik, ezzel a törvénytervezet szerint legalább 10 ezer munkahely is létrejönne, s egy év alatt 5 millióval nőne a busszal közlekedők száma.

A törvénytervezet a vasárnapi munkavégzés túl szigorú szabályozásán is enyhítene a kereskedelemben. Jelenleg csak a turistaövezetekben engedélyezett a korlátlan vasárnapi nyitva tartás, máshol az önkormányzattól lehet engedélyt kérni évi öt vasárnapi nyitva tartásra. Ez havi 12-re nőne a javaslat szerint. 

Az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó foglalkozásokat is liberalizálná a kormányzat. A közjegyzők és végrehajtók jelenleg csak már meglévő irodákhoz csatlakozhatnak, vagy azokat vehetik át. A tervezet ezt a megkötést feloldaná, így ezen foglalkozások területi elosztását javítaná, engedélyezné, hogy a különböző jogi munkakörben dolgozók közös cégeket hozzanak létre, például az interneten, valamint a közjegyzők jelenleg nagyon magas tarifáit, amelyek elsősorban az ingatlanszektorban nem állnak arányban a végzett munka költségeivel, szigorúbban szabályozná. 

A gazdasági miniszter a gyógyszertárak megnyitását, összevonását és átadását is könnyítené. Jelenleg csak legalább 2500 lakosú településen nyitható gyógyszertár, egy másodikat pedig ugyanaz a vállalkozó csak 7 ezer lakos feletti helyen nyithat. A szakma modernizálása érdekében az internetes patikák megnyitását is lehetővé tenné a javaslat.