Már a márciusi adatok is elkeserítőek voltak, hiszen a korábbi évekkel összevetve a külföldi vendégéjszakák száma 70 százalékkal zuhant. Ezt követte az április, amikor szó szerint lenullázódott a határokon túlról érkező vendégek száma. A májusi adatok egyelőre nem ismertek, de mivel a beutazási korlátozásokat akkor még csak minimálisan enyhítették, és a szálláshelyek jelentős része is még zárva volt, így nagy csodára nem lehet számítani. A korábbi évek alapján az utolsó tavaszi hónapon másfél millió körüli külföldi vendégéjszaka döntő része valószínűleg elveszett.Ha az idei év első négy hónap számait összevetjük a 2019-es évvel, akkor azt láthatjuk, hogy az erős január-februárnak köszönhetően idén 2,1 millió külföldi vendégéjszakát regisztrált a KSH, szemben a bázisidőszak 4 milliós számával. Ezt a veszteséget pedig nemhogy ledolgozni nem tudja majd a szektor, de a nyári időszak kiesése miatt az elmaradás mértéke jelentősen nőni fog. Ugyanis a szakmai vezető sem várnak egyelőre csodát. Még néhány hónapot várni kell, hogy a külföldi vendégek visszatérjenek Budapestre, ezért a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a belföldi turizmust élénkítené, mondta Könnyid László, az MTÜ vezérigazgató-helyettese pénteken az M1 csatornán.

Válaszd a hazait – utazáskor is

A nyári hónapokban egyébként a belföldi turisták rendre nagyobb számban "mozdulnak meg" és vesznek igénybe magyarországi szálláshelyeket. Az egy évvel korábbi statisztikák szerint a külföldiek a három nyári hónapban nagyságrendileg 5,5 millió vendégéjszakát töltöttek hazánkban, míg a belföldiek 6,7 milliót. Más kérdés, hogy a magyarok inkább a vízparti üdülőhelyeket (például a Balatont), vidéki wellness szállodákat keresik fel ilyenkor a statisztikák szerint, míg a budapesti forgalom számottevő részét valóban a külföldiek adják.

Könnyid László, az MTÜ vezérigazgató-helyettese azt hangsúlyozta, hogy a budapesti turizmus népszerűsítése érdekében új kampányba kezdtek, amely azt hivatott megmutatni, hogy érdemes akár 2-3 napot is eltölteni a fővárosban, hiszen számtalan látnivaló van. "Budapest egy modern, kulturális és gasztro élményekben gazdag főváros, ahol egyszerre van jelen a modernitás és a tradíció, a hagyományok" - mondta, hozzátéve, erre valóban rá kell szánni néhány napot. Megjegyezte: a nemzetközi turizmus összeomlása leginkább a fővárost sújtotta, így egy budapesti látogatás nemcsak a személyes élményeket szolgálja, hanem a helyi vállalkozókat, s rajtuk keresztül a magyar gazdaságot is segíti.

A SZÉP-kártya segíthet?

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mennyire sikerül majd megmozgatni az embereket. A járvány kitörése után hozott gazdaságmentő lépések között fontos volt, hogy a SZÉP-kártya keretösszegeit megemelték, így

• a szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint (225 ezer forint helyett),
• a vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint (150 ezer forint helyett),
• a szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás pedig legfeljebb évi 135 ezer forint (75 ezer forint helyett) lett.

Még fontosabb volt ugyanakkor, hogy első körben június végéig, majd egy május végi rendelettel december 31-ig meghosszabbították a kedvezményes adózású keretösszeget és a SZÉP-kártyára fizetett juttatások szochomentességét. Azon munkáltatók számára, ahol a járvány nem okozott komoly kiesést, ez így igen kedvező támogatási formát jelent, és ezzel számos helyen éltek is.

Sok ember nem tud idén nyaralni

A probléma az, hogy eközben a munkanélküliség is meglódult, és sokan voltak olyanok is, akik ugyan nem vesztették el a munkájukat (vagy legalábbis találtak más kereseti forrást), de a jövedelmük visszaesett. Akik fizetés nélkül maradtak, vagy a korábbinál kevesebb pénzből kell kijönniük, azok aligha fognak idén komolyabb nyaralást tervezni. Ahogy várhatóan az is akadályt jelent majd, hogy nagyon sok embert küldtek a járvány legrosszabb időszakában szabadságra, akik azért nem tudnak hosszabb pihenésre menni, mert az idei keretük elfogyott.

A belföldi turizmus esetében némi reménysugárt jelenthet, hogy a korlátozások enyhítését követően az első igazi hosszú hétvégén pünkösdkor már életjeleket mutattak a nyitva lévő szálláshelyek. A korlátozásokat feloldó intézkedések óta, május 11. és 18. között viszont megduplázódott az szallas.hu oldalán leadott foglalások száma, és azt követően is exponenciálisan nőttek a foglalások a portál akkori közleménye szerint. Ugyanakkor a korábbi évekre jellemző teltházas hosszúhétvégéről így sem beszélhettünk.

Nagyon fog fájni a külföldiek hiánya

Érdemes megemlíteni azt is, hogy az idei nyáron számos olyan turistacsalogató esemény marad el, amely miatt valószínűleg sokan jöttek volna. Így a legnagyobb nyári fesztiválokkal – például a Szigettel - biztosan nem lehet számolni, de valószínűleg a labdarúgó Eb is komolyabb tömegeket mozgatott volna meg. A Forma 1-es magyarországi futam sorsa kérdéses, de ha meg is tartják, vélhetőleg akkor is nézők nélkül zajlik majd a verseny. Ezek, és számos más kisebb rendezvény pedig mind a budapesti turizmus fontos bástyái.

Noha a turisztikai szervezetek vezetői mértéktartóan optimisták, az ágazatban érdekeltek szerint arra sincs sok esély, hogy – többek között a fenti okok miatt - a belföldi vendégek esetében éves szinten a tavalyi számokat megismételjék. Tetézi mindezt, hogy az elmaradó külföldi vendégek miatt alaphangon 5-6 millió vendégéjszaka kiesik az idei évben, akkor is, ha nem lesz a járványnak második hulláma. Ha figyelembe vesszük, hogy 2019-ben kereskedelmi szálláshelyek folyó áron 557 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, és azt, hogy nagyságrendileg 30 millió vendégéjszakát töltöttek el a kül- és belföldi vendégek a kereskedelmi szálláshelyeken, akkor közvetlen a szektorban 100 milliárd forintos kiesést fog okozni. A végösszeg ugyanakkor sokkal magasabb, lehet, hiszen egyrészt az ideérkező vendégek a szálláshelyeken kívül is fogyasztanak, vásárolnak és vesznek igénybe különböző szolgáltatásokat. Arról nem is beszélve, hogy a rövidtávú bérbeadások (Airbnb és társai) gyakran a szürke- és fekete zónaban mozognak, és az ilyen helyeken megszálló vendégek gyakran kimaradnak a KSH statisztikáiból.

Ami pedig a járványt illeti, arra sincs semmi garancia, hogy az nem tér vissza, hiszen a magyar kormány vezetői is azt jelezték, hogy az ősz folyamán könnyen lehet, hogy újra megugrik majd az esetszám. Ha pedig szeptember-október folyamán valóban jön a járvány második hulláma, az az idegenforgalmat pont akkor fogja megtorpedózni, amikor az már kezdene talpra állni.