A második, 2100 kilométeres szakasz az Amur-vidéki Szkovorogyinótól tart a Japán-tenger partján lévő kikötővárosba, Kozminóba. Kezdetben évi 30 millió tonna kőolajat szállítanak a vezetéken, később évi 50 millió tonnára növelik a kapacitását. A kelet-szibériai-csendes-óceáni olajvezetéket 2006-ban kezdték építeni, az első, 2700 kilométeres szakasza a kelet-szibériai Tajset és Szkovorogyino között 2009 decemberében készült el 8,7 milliárd eurós beruházással. Azóta mostanáig Szkovorogyinóból vasúton szállították a kőolajat Kozminóba.
Szkovorogyinótól leágazás is épült közvetlenül Kínába, az tavaly januárra készült el. Az építkezést Kína 25 milliárd dolláros hitellel támogatta, a pénzből az orosz olajbányászat fejlesztését is finanszírozzák. A leágazás szállítókapacitása évi 15 millió tonna.
Az utóbbi évtizedben az Európai Unió mindinkább energiabiztonsági kérdésnek tekinti a függőség csökkentését az orosz gáz- és olajexporttól, különösen az Ukrajnán áthaladó orosz kivitel ismétlődő problémái miatt. Noha Oroszország növelte exportját, például az uniós földgázimportban az orosz szállítás aránya az elmúlt évtizedben 40 százalékról 31 százalékra csökkent, ám ez az arány is stratégiai jelentőségű. A függőség azonban egyelőre kölcsönös: más exportutakkal alig rendelkezvén, Oroszország is ráutalt energiahordozóinak nyugati exportjára. Ezért Vlagyimir Putyin orosz államfő a múlt évtized közepe óta erőteljesen szorgalmazza új exportutak építését, fejlesztését kelet felé. Az orosz kormány előnyre számít a nyugat-európai vevőkkel folytatott árvitákban a keleti exportlehetőségek bővítése nyomán.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,60 pontos nyitás után tovább emelkedett csütörtökön délelőtt. 
