| Az EKB csütörtökön bejelentette, hogy havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programot indít, amely euróövezeti állam- és magánkötvények vásárlására irányul majd. A likviditásnövelő programot az idén márciusban indítják és 2016 szeptemberében fejezik be. |
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai pénteken ismertetett, e két tényező figyelembevételével felülvizsgált új előrejelzésükben közölték: Magyarországon az idén 3,9 százalékos, 2016-ban 2,9 százalékos gazdasági növekedést várnak. A ház eddig 3,4 százalékos, illetve 2,7 százalékos GDP-bővülést valószínűsített a magyar gazdaságban erre a két évre.
A lengyel gazdaság idei és jövő évi növekedésre szóló prognózisukat a cég elemzői 3,5, illetve 3,7 százalékra javították az eddig jósolt 3,3, illetve 3,4 százalékról.
A németek húznak bennünket
A Bank of America-Merrill Lynch szakértői elismerik, hogy ezek az előrejelzések jóval meghaladják a szélesebb londoni konszenzust, de érvelésük szerint a közép- és kelet-európai gazdaságok ideális helyzetben vannak ahhoz, hogy kihasználják az EKB nagyon enyhe monetáris alapállását. Az összesen 1100 milliárd euró értékűre tervezett, de nyitott végű mennyiségi enyhítési ciklus ugyanis gyengíti az eurót, a gyenge euró versenyképesség-javító hatása jót tesz a német exportnak, a német export pedig húzza magával a közép- és kelet-európai exportot.
Az EKB növekedésösztönző alapállása mindemellett az európai felzárkózó gazdaságok magánszektorbeli üzleti bizalmát is erősítheti azzal, hogy enyhíti az elhúzódó euróövezeti stagnálással kapcsolatos aggályokat - hangsúlyozták a Bank of America-Merrill Lynch elemzői.
Ezt várták a befektetők
Más nagy londoni házak ugyanakkor éppen arra hívták fel a figyelmet, hogy a piaci szereplők zöme egyelőre nem vár érdemi növekedést az idén az euróövezeti gazdaságban. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő közvetlenül az EKB mennyiségi enyhítési ciklusának elkezdéséről szóló bejelentés előtt kérdezett meg Londonban, Párizsban és Frankfurtban összesen 480 intézményi befektetőt az euróövezeti kilátásokról.
A felmérés azt mutatta ki, hogy a londoni és a párizsi körkérdésbe bevont adósságpiaci szereplők 74 százaléka, a Frankfurtban megkérdezettek 67 százaléka stagnálással számol 2015-ben az euróövezeti gazdaságban. Növekedést Londonban mindössze 10, Párizsban 16, Frankfurtban 17 százalék valószínűsített.
A visszajáró hitelt és a benzinpénzt is másra elköltjük
A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői azonban pénteki felülvizsgált előrejelzésükben hangsúlyozták, hogy Magyarországon a devizaalapú ingatlanhitelek után járó visszatérítések és az alacsony energiahordozó-árak is növelik a vásárlóerőt, és emiatt a cég az idén különösen erős gazdasági növekedést vár a magyar gazdaságban.
A ház szerint a magyar gazdaság rendkívül érzékenyen reagál az euróövezeti növekedési kilátások változásaira. A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzőinek becslése szerint a magyar gazdaság elaszticitása eléri a 120 százalékot, ami azt jelenti, hogy az euróövezeti növekedés 1 százalékpontos gyorsulása Magyarországon 1,2 százalékponttal növelheti a GDP-növekedés ütemét.
A cég szerint mindemellett az olajárak július óta bekövetkezett zuhanása is jót tesz a magyarországi fogyasztásnak. A ház szakérőinek jelenlegi előrejelzése az, hogy a nyersolaj átlagos hordónkénti világpiaci árfolyama az idén és jövőre is 50 dollár környékén marad. Eddigi előrejelzésükben 70 dolláros árfolyamátlag szerepelt erre a két évre.
Tartják az alapkamatot
A Bank of America-Merrill Lynch közgazdászai ennek figyelembevételével - a felfelé korrigált GDP-növekedési előrejelzés ellenére is - enyhe deflációt várnak az idei egész évre Magyarországon: pénteki prognózisuk szerint az átlagos magyar infláció mínusz 0,1 százalék lesz 2015-ben, és 2016-ban sem haladja meg az 1,6 százalékot.
A ház ennek alapján immár azt jósolta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata 2016 végéig a jelenlegi 2,1 százalékon marad. A cég londoni elemzői eddig 0,40 százalékpontos MNB-kamatemelést valószínűsítettek jövőre.
Van, aki további kamatcsökkentést vár
A Cityben vannak ennél agresszívabb előrejelzések a magyarországi inflációra és a várható jegybanki kamatpályára.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzőstábja a vártnál jóval meredekebb, mínusz 0,9 százalékos tizenkét havi áresést mutató decemberi inflációs adatsor ismertetése után közölte, hogy az idén mínusz 0,4 százalékos éves átlagos inflációt vár Magyarországon. A JP Morgan londoni elemzői is azzal számolnak, hogy az irányadó Brent olajtípus hordójának átlagos árfolyama az idén 50 dollár lesz.
A ház mindezek alapján 0,50 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést jósol 2015-re.
A cég - amely eredetileg már az első negyedévre valószínűsítette ezt a kamatcsökkentést - a svájci frank árfolyamának megugrása után is fenntartotta előrejelzését, azzal a kiegészítéssel, hogy az általa várt enyhítés egy része a devizapiaci felfordulás miatt átcsúszhat a második negyedévre.
Mit látnak itthonról?
Magyar szempontból pozitívnak értékelték az EKB döntését az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők, akik szerint a növekvő globális likviditás extra keresletet támaszthat a magyar eszközök iránt is. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője kifejtette: a globális likviditás emelkedése azzal jár, hogy egyre több pénz keresi helyét a világban, és Magyarország még mindig többlethozamot kínál az európai kötvényekhez, illetve az amerikai hozamszinthez képest, emiatt ide áramolhat a tőke.
Pálffy Gergely, a Buda-Cash Brókerház devizapiaci elemzője is úgy vélte, hogy Magyarország "nyerhet az ügyön", mert a nagyobb pénzbőség, és az a tény, hogy az EKB olcsóbbá teszi a pénz- és tőkepiaci befektetések költségét Európában, nagyobb kockázatvállalásra sarkallja a befektetőket. És mivel a magyar kötvények egyébként is nagyobb kamattal kerülnek ki a piacra, és nagyobb hozammal forognak, így az eddigieknél nagyobb befektetői kör figyelmét kelthetik fel. Hozzáfűzte, hogy az állampapírpiacra érkező nagyobb külföldi kereslet a forintot is erősítheti.
Hszi Csin-ping kínai elnök kedden az Oroszországgal való kölcsönös befektetések növelésére és a gazdasági együttműködés elmélyítésére szólított fel. 
