Nem kellett a devizakötvény
A nemzetgazdasági miniszter a Kossuth Rádió G7 című gazdasági magazinjában kifejtette: Magyarország egy fillérnyi devizakötvényt nem bocsátott ki idén, "nem azért, mert nem tudtunk volna, hanem azért, mert nem akartuk Magyarországot újra eladósítani devizában". Magyarország a forintpiacon az utolsó fillérig fel tudta venni azt a 4600 milliárd forintnyi forrást, amely szükséges volt az államadósság finanszírozására 2012-ben.
Az Államadósság Kezelő Központ statisztikái szerint 2013-ban összesen 3847 milliárd forintnyi állampapír jár le, másfélszer több az idei 2440 milliárd forintnál. A lejáró devizaadósság értéke az idén 547 milliárd forint, jövőre 1454 milliárd forint. A nemzetgazdasági miniszter által említett magasabb összeg elsősorban az egy évnél rövidebb lejáratú diszkont kincstárjegyek évközi tovagörgetésével magyarázható.
Most már tényleg kikerülhetünk az eljárás alól
Matolcsy György a közrádió műsorában szólt arról is, hogy a kormány elmúlt két és fél évének "konzervatív és sikeres pénzügyi konszolidációja már arra predesztinál, hogy Magyarország kikerüljön az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól". Úgy vélte: "minket már ki kell venniük, hiszen minden számunk azt mutatja, hogy túl van már az ország a 2004 és 2010 között elkövetett szarvashibákon". Leszögezte ugyanakkor, hogy biztosat csak a tényleges brüsszeli döntés meghozatala után lehet mondani.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: Magyarország nem engedheti már meg magának, hogy elszálljon a költségvetési hiány. "Ez több, mint presztízskérdés, ez létfontosságú" - fogalmazott, megerősítve, hogy a kormány nem akarja kockáztatni a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülést.
Matolcsy György szerint a következő időszakban több nagyobb reformlépés is várható. Ezek közé tartozik a felsőoktatási reform, a beruházási-növekedési fordulat elindítása, az erős versenyképességi előretörés, továbbá az innováción, kutatás-fejlesztésen és kreatív iparágakon alapuló uniós fejlesztési stratégia kidolgozása, amely révén - a 2014-2020 között várható 7-8 ezer milliárd forintnyi - uniós támogatást úgy használja fel végre Magyarország, hogy jól fizető munkahelyek jöjjenek létre.
Mit akarnak a jegybank új vezetésétől?
A miniszter jelezte: új stratégiai szövetséget kell építeni a kormány, ezen belül a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank új vezetése között. (Simor András jegybankelnöki mandátuma márciusban jár le.)
Matolcsy György, aki az interjúban jelezte, hogy nem kapott felkérést a márciusban megüresedő jegybankelnöki pozíció betöltésére, elmondta: a jegybank és a kormány erős szövetsége, "ahogy mindenhol", jelentős biztonságot ad majd a magyarországi pénzügyi rendszerben. "Azt azért látja mindenki, hogy a lehetségesnél kisebb ma az együttműködés a kormány és a jegybank között."
A miniszter kifejtette: egy dolog hiányzik, hogy általában a magyar bankrendszer segítse a kormányt a növekedési fordulatban. A bankok hitelezéssel tudnak segíteni, a jegybanknak pedig "legalább 12-16 eszköze" lehetne. Ilyennel már él az Európai Központi Bank, a Fed vagy a brit jegybank - mondta, emlékeztetve, hogy a híres közgazdász, John Maynard Keynes szerint a jegybank egyszerre köteles a növekedést, az inflációt és a foglalkoztatást szem előtt tartani.
Nem is olyan rossz a helyzet, mint a költségvetésből látszik?
A jövő évi költségvetéssel kapcsolatosan Matolcsy György elmondta: "azzal számolok, hogy jövő év közepére előállhat egy olyan helyzet, hogy a biztonságosan, stabilan, igen konzervatívan és óvatosan tervezett jövő évi számokhoz képest jobb lesz a magyar gazdaság teljesítménye". Ezt június-júliusban láthatjuk, ha az első negyedévi, tavaszi adatok visszaigazolják azt a reményünket, hogy nemcsak kismértékű, hanem nagyobb mértékű beruházási és növekedési fordulat is van - tette hozzá.
A miniszter szerint ha módosítani kell a jövő évi költségvetést, az "lehetséges, jó módosítás lesz", mert ha nagyobb a növekedés, akkor a magasabb bevételek révén végre lehet hajtani a pedagógusok béremelését, ami 73 milliárd forintos tételt jelent, és talán "tudunk a családoknak ajánlani még jövedelmet".
A biztató makrogazdasági fordulatra utaló jelek között említette Matolcsy György, hogy jövőre teljesedik ki a három nagy német autóipari beruházás Magyarországon, ami "önmagában 1,1 százalék körüli növekedési többletet hoz". További erős növekedési forrásnak nevezte, hogy újra beindul a banki hitelezés. "Erre már vannak jelek" - mondta.
Szólt arról, hogy az exporthitelezést az Eximbank új vezetése gőzerővel beindította. Most vett fel az Eximbank 500 millió dollár forrást, és a következő hónapokban kihelyezi a gazdaságba. De több más bank esetében is látható, hogy elindult az exporttal kapcsolatos hitelezés, az EU-s projektek önrészének hitelezése, vagy az otthonteremtés hitelezése.
Marad az unortodoxia
A kormányzati bírálatokat megemlítő kérdésre válaszolva Matolcsy György úgy fogalmazott: "örülök, hogy tartottuk magunkat az utolsó töltényig és forintig" a 2010-ben elindított gazdaságpolitikai vonalhoz. Úgy fogalmazott: "szerencsére nem volt sem időm, sem kedvem arra, hogy elbizonytalanodjak. Szerencsére a miniszterelnök részéről olyan támogatást, kiállást tapasztaltam minden nap, minden héten és hónapban, amely erőt is adott".
Az euró bevezetésével kapcsolatosan rámutatott: 100 százalékos fejlettségi szint kell az EU átlagához viszonyítva, hogy Magyarország biztonságosan csatlakozhasson. Ha ezt elérjük 2025-ben, jó, ha 2035-ben, akkor mindenképpen csatlakoznunk kell, hiszen ezt vállaltuk 2004-ben - mondta. Hangsúlyozta: "fenn kell tartanunk magunknak a kreatív gazdaságpolitikai eszközöket, mert csak így lehet felzárkózni".
Eddig nem jártak sikerrel a Patrióták. 
