Kép forrása: EPA

Herman Van Rompuy, aki 2009 és 2014 között vezette az Európai Unió állam- és kormányfőinek testületét, a BBC rádió csütörtöki politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette: véleménye szerint a tényleges tárgyalások a brit kilépés feltételeiről csak az új német kormány hivatalba lépése után kezdődhetnek.

Rompuy szerint ez azt jelenti, hogy az érdemi tárgyalási folyamat esetleg csak 2017 októberében vagy novemberében indulhat, addig legfeljebb technikai jellegű egyeztetésekre van mód.

London sem siet

Theresa May brit miniszterelnök már több nyilatkozatában is közölte, hogy a brit kormány csak akkor aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, ha kidolgozta tárgyalási stratégiáját. A brit kormányfő egyértelművé tette azt is, hogy az idén ez nem várható.

Az 50. cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, és aktiválásának bejelentésével veszi kezdetét a szerződésben előirányzott kétévi tárgyalássorozat.

Történelmi hiba volt

Az Európai Tanács volt elnöke csütörtöki BBC-nyilatkozatában "történelmi léptékű hibának" nevezte Nagy-Britannia kilépését az EU-ból. A brit EU-tagságról tartott júniusi népszavazás - amelyen a brit választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt - Rompuy szerint "annak egyik ritka példája, amikor egy ország saját érdekeivel ellentétes döntést hoz".

Hozzátette: David Cameron előző brit miniszterelnököt az Európai Unió részéről "mindenki" figyelmeztette, hogy hibát követett el a brit EU-tagságról szóló népszavazás kiírásával.

Cameron 2013-ban jelentette be a népszavazás tervét, azzal, hogy a referendum előtt London újratárgyalja viszonyrendszerét az EU-val.

Herman Van Rompuy a BBC-nek adott csütörtöki interjúban azonban kijelentette, hogy Nagy-Britanniának már akkor is "igen különleges státusa" volt az EU-n belül, hiszen nem csatlakozott olyan sarkalatos integrációs intézményekhez, mint az euróövezet, vagy a belső határellenőrzéseket lebontó schengeni egyezmény. Rompuy szerint ez azt is jelentette, hogy Nagy-Britannia nem volt teljes jogú tagja annak "a belső körnek", ahol a döntések születtek.

Kemény tárgyalások

Az Európai Tanács előző elnöke szerint a kilépés feltételeiről szóló tárgyalások kemények lesznek. Rompuy tagadta, hogy a többi EU-tagállam meg akarná büntetni Londont, de kijelentette, hogy a tárgyalási elemek között lesznek olyanok, amelyek nem képezik majd alku tárgyát. Ezek között említette első helyen az EU-állampolgárok szabad mozgását az unión belül.

Theresa May egy minapi BBC-interjúban kijelentette: az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás megmutatta, hogy a brit választók nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt. Az Európai Bizottság többször is hangoztatott jelenlegi álláspontja mindazonáltal az, hogy ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az EU egységes belső piacához, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez.