Miniszterelnöki Sajtóiroda: megengedhetetlen nyomásgyakorlás történt a Welt am Sonntag részéről
Dúl a háború Orbán Viktor legutóbbi sajtószereplésével kapcsolatban. Az ügy előzménye, hogy a Die Welt című német konzervatív lap vasárnapi kiadása, a Welt am Sonntag november 6-án készített párhuzamos interjút Münchenben Orbán Viktor magyar és Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel Egy magyar, egy bajor - semmi vita címmel. A beszélgetés - a szerkesztőség által leírt, átküldött - szövegét mindkét fél áttekintette és jóváhagyta.
Havasi Bertalan, a sajtóiroda vezetője az MTI-nek vasárnap küldött közleményében kifejtette: másnap a Welt szerkesztősége a magyar nagykövetségen keresztül felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy még három kérdésre külön, írásban, sürgősen válaszoljon, mert ha nem, akkor egyáltalán nem jelentetik meg a párhuzamos interjút. Havasi Bertalan hozzátette: a szerkesztőség szerint a magyar miniszterelnök "túl jól szerepelt" - ez Havasi közleménye szerint szó szerint elhangzott részükről.
A megválaszolatlan kérdések
A tájékoztatás szerint a három kérdés az volt, hogy miért üt meg Orbán Viktor és pártja antieurópai hangokat, miért törekszik ma egy tekintélyelvű/autoriter demokráciára, amelyben nehéz dolguk van a kritikusoknak és az eltérő véleményeknek, és miért bocsátották el Magyarországon kellemetlen újságírók százait, és hoztak létre egy hatalmas médiafelügyeletet.
| Egy online hírportálon és egy nyomtatott lapban megjelenő interjú között számtalan különbség lehet - rendszerint a print lapban továbbszerkesztett, tömörített változata jelenik meg az online cikkeknek - a korlátozott hely okán. Egy-egy szerkesztőség azon joga, hogy előre fixált interjút megjelentet-e természetesen nem vitatható, hiszen nem fizetett, pr-interjúról volt szó. Így elvben tartalmi kifogások is felmerülhetnek egy-egy cikkel kapcsolatban, bár az kétségtelen, hogy miniszterelnöki interjú esetében ez azért ritka. Ami pedig a további kérdések feltételét illeti: mindennapos gyakorlat, hogy a betekintésre átküldött szöveget az interjúadó pontosítja módosítja - sok esetben olyan tényeket is beleszőve, ami az interjú során nem hangzott el, ám a válaszhoz hozzátartozik. Ilyen esetben a két fél egyeztetésén múlik, hogy az adott válasz kiegészítése bekerül-e a végleges változatba. Ugyanígy van lehetőség utólagos, később felmerült kérdés feltételére, erről ugyanakkor a válaszadó dönthet, hogy választ ad-e. |
"Bár a kérdéseknek álcázott hamis vádaskodások könnyedén cáfolhatók lettek volna, a Miniszterelnökség arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez az eljárás egy olyan jellegű és mértékű nyomásgyakorlás, ami diplomáciailag, sajtóetikailag elfogadhatatlan, tehát teljesíthetetlen" - olvasható a Miniszterelnökség közleményben. Havasi Bertalan szerint mivel eleve párhuzamos interjúról volt szó s az interjú már lezajlott, ahol nem tették fel ezt a három kérdést, tehát az interjú utólagos meghamisításával lehetett volna csak eleget tenni a német szerkesztőség példátlan eljárásának. Az interjú utólagos megváltoztatásához pedig sem a bajor, sem a magyar kormányfő nem járult hozzá - közölte.
Kizárólag emiatt a megalázó, szakmaiatlan, etikátlan szerkesztőségi magatartás miatt történtek egyeztetések november 7-én és 8-án a bajor partnerekkel és az érintett sajtószervezetekkel, aminek eredményeként legalább online felületen megjelenhetett a közös magyar-bajor miniszterelnöki interjú - zárta kommünikéjét a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
"Orbán haragja"
A hvg.hu vasárnap reggel megjelent cikkében - idézve a bajor regionális lap, az Oberbayerisches Volksblatt online kiadását - az olvasható: a közös interjú a Welt Online-on jelent meg, de az volt beígérve, hogy a lap vasárnapi magazinja, a Welt am Sonntag is lehozza. Ez azonban elmaradt. Christian Deutschländer a cikk írója szerint az elmaradt megjelenésnek komoly diplomáciai utóélete lett: a magyar kormány képviselői a német CSU-ból származó források szerint cenzúrát és diplomáciai következményeket emlegettek. A felháborodás elérte Edmund Stoibert, a CSU tiszteletbeli elnökét, volt bajor tartományi miniszterelnököt, aki az ügy miatt felhívta Mathias Döpfnert, a Die Weltet kiadó Axel Springer fejét, akit tájékoztatott "Orbán dühéről" - írta a hvg.hu.
Áttörést remélt a kormány
Az hazai online hírportál szerint a magyar diplomácia felháborodása annak köszönhető, mert a korményzat nagy jelentőséget tulajdonított az interjúnak, amelyet itthon szépen idéztek is - egyrészt azért, mert igen barátságos hangvételű volt, másrészt a miniszterelnök régóta először tett hitet az európai értékek mellett és mondott bírálatot az orosz törekvések kapcsán. Az, hogy lejátszott dologról lehetett szó, azt bizonyítja a hvg.hu szerint az, hogy - bár erre Magyarországon senki nem figyelt fel -, a Kisalfold.hu-n november 9-én az interjú lapszemléje is azzal a mondattal indított, hogy a „lap Welt am Sonntag című vasárnapi kiadásában is megjelenő interjú bevezetőjében kiemelték, hogy a kormányfők nézetei között "meglepő" azonosságok vannak, és véleményük csak az euró ügyében tér el jelentősen.” Márpedig aznap a WaS nem közölt Orbán-Seehofer-interjút.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 330,3 pontos, 0,31 százalékos emelkedéssel, 107 319,91 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken. 
