Még optimistább lett a GKI, 4,6 százalékra emelte az idei GDP-előrejelzést

A harmadik negyedévi 4,9 százalékos, az EU-ban az egyik leggyorsabb növekedés után, más előrejelzőkhöz hasonlóan a GKI is emelte - 4,5-ről 4,6 százalékra - idei GDP-előrejelzését, ugyanakkor 2019-re fenntartja 3,2 százalékos várakozását - közölte a GKI az MTI-vel.

A magyar növekedés ezzel több mint kétszerese volt az EU átlagának, az egyik leggyorsabb a régióban. Minden bizonnyal ez a csúcspont, a növekedés dinamikája lassulni fog. Az EU-transzferek megelőlegezésével finanszírozott beruházások és a választások miatt is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis 2018 utolsó negyedévében és főleg 2019-ben várhatóan lassul, s a külső konjunktúrában is romlás várható - írták.

A belföldi felhasználás mindkét évben meghaladja a GDP növekedését, az ágazatok közül 2019-ben szinte minden ágazat növekedése lassul. A leggyorsabban az építőipar, az infokommunikációs ágazat és a kereskedelem bővül. 2018-ban az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly romlik, és mindebben 2019-ben sem várható fordulat.

A GKI szerint 2018-ban is nagyon gyors, de az előző évi kétszámjegyűnél kisebb, 8,5 százalék körüli reálkereset-növekedés várható, mely 2019-re 5,5 százalék körülire csökken. Az ideihez hasonló minimálbér-emelés 2019-ben is nyomást gyakorol a keresetekre, a munkaerőhiány bérfelhajtó hatása is jelentős, azonban a versenyképességi kényszer már sok cégnél erőteljesebb korlátot állít a béremelések elé. Érezhetően, a versenyszféráéval azonosra lassul a közszféra béremelkedése. Az immár hatodik éve tartó fogyasztás-bővülés 5 százalékkal feltehetőleg 2018-ban éri el csúcspontját, majd 2019-ben 3,5 százalék körüli lesz. A lakosság nettó finanszírozási képessége enyhén emelkedik.

• A beruházási ráta 2018-ban 24,5 százalék közelébe emelkedik, meghaladva a válság előtti szintet. 2019-ben 25 százalék várható. Ez főleg az állami - jelentős részben EU-finanszírozású - fejlesztéseknek lesz köszönhető, az üzleti befektetések jóval az átlag alatt növekednek.
• Az ipari termelés növekedése 2018-19-ben lassul, főleg az európai, ezen belül is a német járműipar gyengélkedése miatt. Az ipari várakozások kissé rosszabbak az első félévre jellemzőnél, 2018-ban 3,5 százalékos, 2019-ben 3 százalék körüli növekedés várható.
• Az építőipar 2018-ban is szárnyal, az ágazat szerződésállománya magas, bár a magasépítésben már mutatkoznak kedvezőtlen jelek. A termelői kilátások továbbra is csúcson vannak. Az építőipari termelés idén várhatóan legalább 22, jövőre 5 százalékkal nő.
• A mezőgazdaságban a 2018-as év az év elején vártnál kevésbé sikerült jól a két aszályos periódus miatt. A mezőgazdasági GDP 2018-ban mintegy 2 százalékkal bővül, 2019-ben stagnálás várható, amitől az időjárás függvényében fel- és lefelé is jelentős eltérés lehet.
• A reáljövedelem növekedési üteme 2019-ben tovább mérséklődik, emiatt a kiskereskedelmi forgalom is lassabban, 4 százalékkal bővül.
• A külkereskedelmi áruforgalom többlete 2017 után 2018-ban és 2019-ben is mérséklődik - a 2017. évi 8,1 milliárd euróról 6,5, illetve 6 milliárd euróra -, a szolgáltatásoké viszont tovább emelkedik.
• A foglalkoztattak száma 2018-ban 1 százalékkal, 2019-ben legfeljebb 0,5 százalékkal emelkedik, a munkaerőhiány erőteljes. A munkanélküliség éves átlagban még csökken, 2018-ban 3,7 százalékra, 2019-ben 3,6 százalékra. Eközben a közfoglalkoztatás 2017-ben elindult lassú visszaszorítása folytatódik.

Az eredményszemléletű államháztartási hiányról a GKI kiemeli, az 2018-ban már hatodik éve lesz 3 százalék alatt. A magyar hiány azonban az egyik legmagasabb az EU-ban; távolodik a középtávú céltól; a strukturális deficit pedig 3 százalék feletti. Idén - az EU hiánycsökkentésre való felszólítása miatt is - a tervezett 2,3 százaléknál egy hajszállal kisebb, 2,2 százalék körüli, 2019-ben viszont a gazdaság markáns lassulása miatt az előirányzott 1,7 százaléknál valamivel magasabb, 2 százalék körüli deficit várható. A GDP-arányos államadósság idén még kreatív módszerekkel is csak minimálisan, jó esetben 73 százalék körülire csökken a tavalyi 73,3 százalékról. 2019-ben viszont, főleg a jelentősen kisebb pénzforgalmi deficit miatt, megközelítheti a 71 százalékot.

Az infláció 2018-ban 2,9 százalékos, 2019-ben 3,5 százalékos lesz. 2018-19 fordulója környékén a kamatfolyosó feljebb csúsztatása várható, az alapkamat emelésére pedig feltehetőleg 2019 nyarán, az EKB kamatemelését követve kerül sor. 2019 végére az alapkamat 1-1,5 százalék körüli lehet. 2018-ban 320, 2019-ben 325-330 forintos euró-árfolyam várható - közölte a GKI.