Szinten maradt a háztartások egy főre jutó fogyasztásának reálértéke 2013-ban, havi átlagban folyó áron mintegy 67 ezer forintot, az előző évinél 1,8 százalékkal, mintegy 1170 forinttal költöttek többet a háztartások - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Tükör című friss kiadványában.
Reálértéken számítva az élvezeti cikkekre (szeszes italokra és dohánytermékekre) és egyéb termékekre (testápolásra, személyes használati cikkekre, biztosításokra és pénzügyi szolgáltatásokra) kevesebbet költöttek a háztartások a 2012. évinél, miközben az élelmiszer-fogyasztás szintje változatlan maradt.
A trafikban nagyon drága a cigi
A tendencia, miszerint legnagyobb mértékben (reálértéken számolva 11 százalékkal) a szeszes italokra, dohányárukra fordított kiadások estek vissza, 2013-ban tovább erősödött. Ennek oka a dohánytermékek új értékesítési hálózatának a kialakítása és jelentős áremelkedése (2013-ban e termékeknél volt a legmagasabb áremelkedés, 12,4 százalékos). A statisztika szerint ez arra ösztönözte a dohányzókat, hogy változtassanak dohányzási szokásaikon, a vásárolt dohányáruk összetételén. Cigarettavásárlásra összehasonlító áron az előző évinél mintegy ötödével, 21 százalékkal kevesebbet fordítottak a háztartások, ugyanakkor a cigarettadohány- és pipadohány-vásárlások volumene egy év alatt 10 százalékkal nőtt.
A jelentés készítői szerint a háztartások helyzetének javulását jelzi, hogy a nem alapvető szükségletekre (ruházkodás, kultúra, vendéglátás, üdülés) a 2012. évinél mintegy 6 százalékkal többet költöttek - olvasható a kiadványban.
A pénzünk fele megy lakásra, rezsire és ételre
A háztartások kiadásaiknak több mint felét, 50,4 százalékát lakásfenntartásra, háztartási energiára és élelmiszerre költötték, ezen belül a lakásfenntartási és háztartási energiára fordított kiadások 2013-ban folyó áron 3,8 százalékkal csökkentek. A lakásfenntartási kiadások aránya az összes kiadáson belül a háztartások fogyasztásában hosszabb idő óta először csökkent 1,5 százalékponttal, 25,6 százalékra, ami a rezsiköltségek csökkenésével magyarázható - közölte a KSH.
Nagyok a különbségek
A legszegényebb és a leggazdagabb háztartások fogyasztási színvonala jelentősen eltért egymástól. A legalsó (legszegényebb) jövedelmi ötödbe tartozó háztartások összes egy főre jutó havi fogyasztása 2013-ban 35 ezer forint, míg a legfelső (leggazdagabb) jövedelmi ötödbe eső családoké 126 ezer forint volt.
| A friss uniós statisztikák szerint a magyar lakosság legalább 70, más számítás szerint 90 százalékának alacsonyabb volt a jövedelme 2013 végén, mint 2009 végén. Rosszabbul élünk, mint négy éve? Megjöttek a számok >> |
A régiók szerinti fogyasztást tekintve szintén nagyok a különbségek. A közép-magyarországi háztartások egy főre jutó havi fogyasztása a legmagasabb, 82,3 ezer forint, 23 százalékkal nagyobb az országos átlagnál. A leghátrányosabb helyzetben az Észak-Alföldön és az Észak-Magyarországon élők vannak, ugyanis egy főre jutó fogyasztásuk az országos átlag 83, illetve 86 százaléka, azaz 2013-ban havi 55 ezer, illetve 57 ezer forint volt - áll a jelentésben.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
