Hirdetés

Rosszabbul élünk, mint négy éve? Megjöttek a számok

Eidenpenz József, 2014. április 03., 09:41

Évek óta folyik a számháború politikusok és más közszereplők között arról, jó irányba megy-e az ország. Ehhez találtunk egy érdekes adalékot az EU adatbázisában, ami mutatja, hogy a lakosság legalább 70, más számítás szerint 90 százalékának alacsonyabb volt a jövedelme 2013 végén, mint 2009 végén.

Jobban élünk, vagy rosszabbul, mint négy éve? Ez választások előtt mindig egy fontos kérdés. Most szerencsénk van, mert az EU adatbázisába az elsők között kerültek bele Magyarország adatai a 2013-as évről. Így, ha nem is hónapra pontosan, de 2009 vége és 2013 vége között meg tudjuk mondani, mi történt.

A decilis nem egy kisfröccs

Hirdetés

A jólétnek sokféle mércéje van, talán a legfontosabb azonban a jövedelem. Az átlagos jövedelem, akárcsak az egy főre jutó GDP, azonban semmit nem jelent, mert lehet, hogy csak keveseknek megy sokkal jobban, nagyon sokaknak meg valamivel rosszabbul, mégis nő az átlag. (Nem mindegy az elosztás.) De van egy mutatócsokor, amelyik segít. A statisztikusok mindig megnézik azt is, hogy a lakosság mely rétegei hogyan állnak.

Ehhez a lakosságot decilisekre – tizedekre – vagy más hasonló csoportokra bontják. Például kiderül, mennyi a jövedelme az alsó decilisnek – azaz a lakosság legszegényebb tizedének –, a második tizednek és így tovább.

Ezek az adatok legkönnyebben az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatbázisában lelhetők fel, némely országoknál kisebb-nagyobb késéssel, de Magyarország adatai szerencsére megvannak már 2013-ra is. Eszerint például nálunk a legalacsonyabb jövedelmű decilis, a legszegényebb tíz százalék jövedelme átlagosan 2379 euró volt 2013-ban, míg 2009-ben még 2656 euró. Vagyis mintegy tíz százalékkal csökkent – legalábbis euróban.

Euró vagy reálérték?

Ha ezt átszámoljuk forintra, akkor viszont csak két százalékos a visszaesés, mert az euró közben 270,84 forintról 296,91 forintra ment fel. (Kevesebbet ér a forintunk euróban nézve, és több forint egy euró.) Az átlagembert, főleg, ha szegény, nem elsősorban az érdekli, mennyi eurója van, hanem forintjának vásárlóértéke. Az viszont mégiscsak jobban csökkent, hiszen volt közben infláció is rendesen, december/december alapon 4,7, 4,1, 5,0 és 0,4 százalék, ami összesen 14,9 (1,047*1,041*1,05*1,004).

Emiatt négy év alatt a legszegényebbek jövedelme reálértéken és forintban majdnem 15 százalékkal esett. A második decilisben 12, a harmadikban 11 százalék ez a csökkenés, de még a kilencedikben is két százalék, vagyis így számolva a lakosság kilenctizedének csökkent reálértéken a jövedelme. (Nem a bére, az egy másik statisztika. A jövedelem tágabb fogalom, a szociális juttatások, nyugdíjak, másodállás, ingatlan-bérbeadás stb. is benne van.)

Ezt mutatja az első grafikon. De ha csak az euróban megadott jövedelmeket nézzük, akkor is az első hét decilis, vagyis a népesség hetven százaléka esetében csökkent a jövedelem. (És akkor még nem is számoltunk az euró inflációjával.)

Ki kapott többet a tortából?

Van az adatbázisban egy másik megközelítésű idősor is ugyanerre, mégpedig arról, hogy az adott decilisre hány százaléka jut az összes lakossági jövedelmeknek. (Ehhez egyébként a családok méretét, összetételét is figyelembe veszik /”share of national equivalised income”/.) Ez hasonló képet mutat: A legszegényebb tíz százalék csak a jövedelmek 3,5 százalékával rendelkezett 2013-ban, míg négy évvel korábban ez még 4,1 százalék volt. A legfelső tíz százalék pedig 20,9-ről 22,8-ra növelte részesedését a jövedelmekből.

Egymás rovására lehet csak

A kilencedik decilis, azaz a második legjobb helyzetű társadalmi réteg is többet kapott az ország tortájából 0,4 százalékponttal, a nyolcadik már csak stagnálni tudott, az alsó hét viszont mind veszített pozíciójából, tehát eszerint a statisztika szerint is hetven százalék járt rosszabbul.

A játék persze nulla összegű, csak egymástól lehet ebben a statisztikában teret hódítani, tehát a felső húsz százalék pont annyival tudott javulni, amennyivel a többiek helyzete romlott. Még egy érdekesség: az adatbázisban az is benne van, hogy a legmagasabb jövedelmű egy százalék négy éve a jövedelmek 3,8 százalékát kapta, ma már 4,9 százalékát.

A gazdagoknak kedveznek?

Az is kiderül, hogy minél szegényebb rétegről van szó, annál jobban visszaesett részesedése a jövedelmekből, a tortából, amint a második grafikon mutatja. Ennek alapján úgy tűnik, hogy a jövedelmi különbségek tágulására, a jómódúaknak kedvező gazdaságpolitikára vonatkozó kritikák jogosak.

Legjobb tudomásunk szerint az adatokat az Eurostat egyébként a kormányoktól, pontosabban a nemzeti statisztikai hivataloktól kapja. Következésképpen a magyar kormánynak is tisztában kell lennie ezzel a helyzettel. Erre utalnak egyes politikusok, vagy a kormánynak dolgozó szakemberek ritka megnyilatkozásai is, mint amiről nemrég beszámoltunk.

(Az adatbázis itt található. A felső, tizedik decilis euróban vett jövedelmét becsülnünk kellett, mivel az alkalmazott statisztikai módszer miatt az adatbázis ezt nem tartalmazta. A KSH hasonló adatsora szűkebb, két éves időszakot ölel fel 2010-ről 2012-ig.)

Magyarországi lakossági jövedelmek kvantilisek szerint

Top cut-off point Share of national equivalised income

2009 2013 2009 2013

EUR EUR Percent Percent
Fourth quartile : : 40,9 43,3
Fifth quintile : : 34,8 37,1
Tenth decile : : 20,9 22,8
Fifth percentile 2265 1916 0,4 0,4
Hundredth percentile : : 3,8 4,9
First decile 2656 2378 4,1 3,5
Second decile 3331 3077 5,8 5,4
Third decile 3826 3581 6,9 6,5
Fourth decile 4258 4068 7,8 7,5
Fifth decile 4739 4529 8,6 8,4
Sixth decile 5234 5034 9,6 9,3
Seventh decile 5785 5679 10,5 10,4
Eighth decile 6616 6607 11,9 11,9
Ninth decile 7997 8237 13,9 14,3
First percentile 1538 1120 0,2 0,1
Second percentile 1855 1428 0,3 0,2
Third percentile 2036 1649 0,4 0,3
Fourth percentile 2155 1808 0,4 0,3
Ninety-fifth percentile 9 672 10 027 1,8 1,9
Ninety-sixth percentile 10 180 10 570 1,9 2
Ninety-seventh percentile 10 975 11 411 2 2,2
Ninety-eighth percentile 12 293 12 643 2,2 2,3
Ninety-ninth percentile 15 187 15 488 2,6 2,7
First quartile 3585 3352 13,3 12
Second quartile 4739 4529 20 19,2
Third quartile 6167 6120 25,8 25,5
First quintile 3331 3077 9,9 8,9
Second quintile 4258 4068 14,7 14
Third quintile 5234 5034 18,2 17,7
Fourth quintile 6616 6607 22,4 22,3
(Eurostat)



Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Kivéreztetnék Oroszországot – az új amerikai jelentés nem kertel

Kivéreztetnék Oroszországot – az új amerikai jelentés nem kertel

A RAND friss jelentésében ajánlásokat fogalmaz meg Oroszország destabilizációjára, figyelembe véve annak sérülékenységeit. Ennek egyik eszköze a szakemberek kivándorlásának serkentése, különös tekintettel a magasan képzett fiatalokra. A kutatóintézet anno részt vett annak a stratégiának a kidolgozásában is, amely a Szovjetuniót megbuktatta. Káncz Csaba jegyzete.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX40408.24+0.99%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Ön szerint mi a legnagyobb gond Magyarországon?