Lettországgal együtt elsőként a magyar adatok jelentek meg a 2013-as évről az európai statisztikai szervezet, az Eurostat szegénységről szóló adatbázisában – ám nem túl rózsásak. Eszerint tavaly 3,188 millió főről 3,285 főre, vagyis 97 ezer emberrel, három százalékkal nőtt az úgynevezett „szegénységtől vagy szociális kirekesztéstől fenyegetett” – nagyon egyszerűen fogalmazva lecsúszott vagy erősen lecsúszófélben levő – magyar állampolgárok száma. Ezzel 32,4-ről már 33,5 százalékra emelkedett az arányuk, azaz megvan az egyharmad, minden harmadik magyar lényegében szegénynek tekinthető.
A szervezet leírása szerint ez olyan személyeket jelent, akik vagy már szegénységben – „deprivációban” – élnek, vagy a túl alacsony jövedelem miatt ez fenyegeti őket, vagy túl kevés a munkájuk. Aki több kategóriába is beletartozik, azt persze csak egyszer veszik számba. De ki az anyagilag deprivált? Az Eurostat szerint az, aki legalább hármat nem tud megfizetni az alábbi kilenc tétel közül:
– lakbér és a lakás fenntartása (feltehetően a lakáshitel is ide tartozik)
– a lakás megfelelő fűtése
– váratlan kiadások
– minden második nap hús, hal vagy egyéb ezekkel egyenértékű fehérjeforrás az étrendben
– egyhetes nyaralás egy másik településen (feltehetően évente)
– autó
– mosógép
– színes televízió
– telefon.
Túl kevés munkának pedig az számít, ha a háztartásban élő felnőttek az elmúlt évben kevesebb, mint a munkaidő 20 százalékában dolgoztak.
Amint grafikonunkon látható, nem vagyunk sokkal rosszabb helyzetben ebből a szempontból akár a 27 tagú EU, akár az EU-hoz többé-kevésbé velünk együtt csatlakozott 12 új tagország átlagánál, ám aggasztó, hogy a vonal töretlenül felfelé tart a 2008-as válság óta. Egyébként nagy a szórás, Csehország sokkal jobban áll még sok nyugat-európai országnál is (2012: 15,4 százalék). Viszont Románia (41,7 százalék) vagy a sereghajtó Bulgária (49,3 százalék) viszont nálunk is lényegesen rosszabbul. A lengyel barátok szépen javulgatnak, miközben görögök nálunk kissé rosszabbul, a spanyolok kissé jobban teljesítettek 2012-ben ezen a téren.
A kormány a helyzettel minden bizonnyal teljes mértékben tisztában van. Legalábbis erre lehet következtetni abból a januári MTI-hírből, amely a Kormány.hu oldalon is megtalálható, és amelyben a jövőbeli uniós támogatások – a következő hét éves fejlesztési ciklus – kapcsán ezt írják:
„Csepreghy Nándor elmondta: Magyarország a fejlesztési ciklusra egyebek mellett azt vállalta, hogy 10 százalékra csökkenti a korai iskolaelhagyók arányát, 450 ezerrel mérsékli a mélyszegénységben élő hárommillió ember számát, az energiahatékonyságot 10 százalékkal növeli, valamint, hogy a jelenlegi 8 százalékról 14,6 százalékra emeli a megújuló energiaforrás arányát.”
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
