Magyar Péter miniszterelnök péntek délután közölte, hogy a kormány benyújtja az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely öt adónemet eltöröl, megduplázza a levegőterhelési díjat, és megszünteti a bizalmi vagyonkezelő alapítványok adókedvezményeit. A bejelentésről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Szombaton Kármán András pénzügyminiszter posztolt az adóváltozásokkal kapcsolatban. „A javaslatunk felszámol több, főleg az előző kormányhoz közel álló szereplőnek biztosított kedvezményt” – írta a tárcavezető.
Kiemelte, hogy egyrészt eltörölik a kekvák adókedvezményeit. Nem elég, hogy az előző kormány vagyonokat helyezett ki a közösből ezekhez az alapítványokhoz, a cégek a kekváknak adott támogatásaiknak akár a háromszorosát is leírhatták az adóalapból.
Másrészt megszűnik a műemléki projektek adóalap-kedvezménye. A felújítási költségek kétszerese, 2019 végétől pedig már maga az ingatlanvásárlás is levonhatóvá vált az adóalapból – örökségvédelmi igazolás, önerő és bármiféle szakmai kötöttség nélkül – írta.
„A kedvezmény közel kilenctizedét budapesti nagyvállalatok vették igénybe, a legnagyobb kedvezményezett pedig ki más lett volna, mint Tiborcz István, akinek BDPST Zrt. cégcsoportja öt év alatt 30 milliárd forint adóalap-kedvezményt érvényesített, és ezzel 2,6 milliárd forint társasági adó befizetését kerülte el” – olvasható a bejegyzésben.
A pénzügyminiszter kitért rá, hogy a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó szabályozás is változik. A BVK eredetileg magyar családi vállalkozások generációváltását volt hivatott segíteni. A cél az volt, hogy a vagyon egyben maradjon, és rendezetten szálljon át – nem pedig az, hogy adómentesen lehessen milliárdokat kimenteni.
A változás után kötelező adóellenőrzés lesz, és adatszolgáltatási kötelezettséget is előírnak. Továbbá, a rájuk vonatkozó szabályozás adósemleges lesz. A szabályozás úgy működik majd, mintha a vagyonátadás közvetlenül ajándékozással vagy örökléssel történt volna. Nem a BVK-val mint jogintézménnyel van a gond, hanem annak visszaélésszerű adózási alkalmazásával – tette hozzá.
Mint írta: az új adójogszabályok mostantól nem a politikai kivételezetteket fogják szolgálni. Eddig az adóhatóság elnöke politikai államtitkári státuszt is kapott. „Fontosnak tartjuk, hogy a továbbiakban a NAV minden területe kizárólag szakmai meggyőződésből, politikai befolyás nélkül működjön” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a most benyújtott törvényjavaslat ezt is rendezi: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke nem lesz többé a Pénzügyminisztérium államtitkára.
Hangsúlyozta, hogy egyszerűsítik az adórendszert. Az elmúlt években a magyar embereknek és itthon működő vállalkozásoknak több mint 50 féle adónemben kellett befizetniük a költségvetésbe. Ezeknek az adóknak a bevétele nem állt összhangban azok adminisztratív költségeivel, továbbá csak felesleges bürokratikus feladatokkal terhelte az államot, az önkormányzatokat és az állampolgárokat.
Kitért rá, hogy eltörlik egyebek mellett az ebrendészeti hozzájárulást, a bevándorlási különadót és a települési adókat. „Ezek az adónemek abszurdak, egyesek önbevallás alapon működtek, és szinte semmilyen bevételt nem hoznak az államnak, csakis bürokratikus költségeket generálnak mindenkinek” – fogalmazott. Mint írta, azon túl, hogy megszüntetik a kiváltságokat és az aránytalanságokat, a változásokkal a hazai szabályozás összhangba kerül az uniós rendelkezésekkel is.
„Ez pedig az jelenti, hogy a Magyarországot megillető EU-s források hazahozatalának újabb feltétele teljesül. Illetve az előző kormány miatt indított kötelezettségszegési eljárások is megszűnhetnek” – húzta alá.
Írt arról is, hogy kivezetik a szén-dioxid kvótaadót és a szén-dioxid tranzakciós díjat is. Mint fogalmazott, ez most ellentétes az uniós joggal és nem segíti elő a Magyarországon termelő vállalatok versenyképességét sem. „Az előző kormány elhibázott politikája miatt jogerős bírósági ítélettel kötelezték hazánkat arra, hogy a jogtalanul beszedett adót, több százmilliárd forintot, visszafizessük” – írta Kármán András, hozzátéve, hogy ez a hiba megterheli a költségvetést, és a harmonizáció elmaradása esetén további szankciókkal, illetve fizetési kötelezettségekkel fenyegetne.
A törvényjavaslat pénzt spórol az államnak, valamint időt és energiát takarít meg az adózók és a már amúgy is túlterhelt bíróságok számára.
Hangsúlyozta, hogy a kvótaadó eltörlése nem jelenti azt, hogy azoknak a szereplőknek, amelyek kibocsátásukkal terhelik a környezetet, ne kellene kompenzálniuk a tevékenységük következményeit. A törvényjavaslat elfogadásával ezért megduplázzák a 2003 óta változatlan mértékű levegőterhelési díjat.
Az egyenlő versenyfeltételek megteremtése és a vonatkozó uniós szabályoknak való megfelelés érdekében módosul a kiskereskedelmi különadó szabályozása. Ezzel lehetővé válik az érintett társaságok átalakulása más működési formába. Az adó mértékét a változás nem érinti. Az EU-s vámokra vonatkozó jogszabálytervezet pedig a gördülékeny vámkezelés érdekében tartalmaz adminisztratív egyszerűsítéseket – zárta írását a pénzügyminiszter.
Hónapokig húzódott a találkozó előkészítése. 
