Mi lesz velünk, ha nem jönnek az uniós pénzek?

A bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százalékos idei és 3 százalékos jövő évi növekedését prognosztizálja hétfőn bemutatott legfrissebb előrejelzésében a Pénzügykutató a tavalyi 3,1 százalékos növekedés után.

A kutatók szerint az első fél év látványosan igazolta, hogy mihelyt elapadnak az uniós források, megtorpan a növekedés. Az uniós pénzforrások megnyílásával jövőre élénkülnek a beruházások és a foglalkoztatás is tovább bővül.

Lesz mi kompenzálja a visszaesést

A prognózis a beruházások 10 százalékos visszaesésével számol ebben az évben, amelyet az alacsony bázison ugyanilyen mértékű növekedés követ majd 2017-ben. A beruházások drámai visszaesését részben ellentételezi a fogyasztás, miután a reálkeresetek ebben az évben 7,7 százalékkal emelkednek 0,3 százalékos éves átlagos inflációval számolva, és a 2,1 százalékosra emelkedő jövő évi infláció mellett is 3,5 százalékkal növekednek.

Az idei lanyhább növekedéshez jó egyensúlyi mutatók társulnak. Az államháztartás hiánya bőven a maastrichti kritériumon belül 1,8 és 2,6 százalékon alakul, míg a GDP-arányos államadósság a tavalyi 74,7-ről idén 74,0, jövőre 73,1 százalékra csökken. Rekordszintre emelkedik idén a külkereskedelmi és a fizetési mérleg többlete, ami 10, illetve 6,5 milliárd eurót is elérhet a tavalyi 8,6 és 3,7 milliárd után.