A hitelezők jelentős kedvezményeket tettek Görögországnak, a kitűzött célokat korábban az athéni kormány is elfogadta, a kérdés az, hogy azokat milyen hiteles intézkedésekkel lehet elérni, a hitelezők sem nyugdíj-, sem bércsökkentést nem követelnek - közölte hétfőn az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Mit vállaltak a görögök?
Annika Breidthardt, a bizottság gazdasági ügyekért felelős szóvivője részletesen beszámolt arról milyen javaslatot adtak át a hitelezők a görög kormánynak. A szóvivő elmondta, hogy az eredeti reformprogramban, a csőd elkerülése érdekében kapott hitelekért cserébe Athén azt vállalata, hogy 2015-re 3 százalékos elsődleges költségvetési többletet mutat majd fel. Ezt jelentős mértékben, 1 százalékra csökkentették az idei évre a hitelezők. A szóvivő tudatta, hogy a középtávra kitűzött célt is 3,5 százalékra mérsékelték 4,5 százalékról, teljesülését pedig 2016-ról 2018-ra halasztanák.
"A célokat a görög hatóságok is elfogadták. Kérdés, milyen hiteles az elkötelezettségük, hogy el is érjék őket" - fogalmazott Breidthardt. A bizottsági szóvivő szerint a tények óriási mértékű elferdítése azt állítani, hogy a hitelezők nyugdíjcsökkentést követelnek. Rámutatott arra is, hogy ez az egyik legnagyobb kiadási tétel a görög büdzsében, és az egyik legdrágább nyugdíjrendszer az uniós tagállamok között, ezért reformja valóban része az Athénnal szemben támasztott elvárásoknak.
Nem akarnak nyugdíjcsökkentést
"Az intézmények nem kérik az egyéni nyugdíjak csökkentését" - húzta alá a szóvivő, megemlítve, hogy a nyugdíjkorhatár kitolása, a korai nyugdíjba vonulás lehetőségének fokozatos kivezetése és azoknak a tényezőknek a felszámolása jöhet szóba, amelyek az idő előtti nyugdíjba vonulásra ösztönöznek. Breidthardt ismertette, hogy éves szinten a GDP 1 százalékát kitevő megtakarítást kellene Athénnak produkálnia a nyugdíjrendszeren, ehhez képest 2016-ra 71 millió eurós, a GDP 0,04 százalékának megfelelő intézkedést javasolt a görög kormány ezen a téren.
Se a bérek csökkentését
"Nem igaz, hogy az intézmények újabb bércsökkentést követelnek" - hangoztatta a szóvivő, rámutatva, hogy a hitelezők a közszférában alkalmazott bértábla korszerűsítését kérik, a költségvetés szempontjából semleges módon, emellett a javaslat azt tartalmazza, hogy a béreknek a termelékenységgel összhangban kellene növekedniük, figyelembe véve az ország versenyképességét.
|
Túl sok kölcsönt kaptak? Jánisz Varufakisz azt mondta, a nemzetközi hitelezők túl sok pénzt adtak Görögországnak, amellyel az utóbbi öt évben egy elhibázott válságkezelő programot finanszíroztak. Részletek >>> |
A hitelezők és Athén egyeztetésein az áfarendszer átalakítása is vitás pont. A görög kormány arra tett javaslatot, hogy egy 23 százalékos általános áfakulcs mellett még egy kedvezményes kulcsot alkalmazna és egy további, 6 százalékos adókulcsot termékek nagyon szűk körére.
"Görögország áfarendszere töredezett, és mindenki egyetért abban, hogy egyaránt szükséges és hasznos is volna az adóbeszedés hatékonyságának növelése" - hangoztatta Breidthardt, hozzátéve: ezen a területen a hitelezők nyitottak a tárgyalásra, ha a számok a végén stimmelnek.
Margarítisz Szkínász, a brüsszeli testület vezető szóvivője fontosnak tartotta kiemelni, hogy a bizottság pusztán közvetítő az egyeztetéseken, ő maga nem Görögország hitelezője, Athénnak az euróövezet 18 másik demokráciája és a Nemzetközi Valutaalapon keresztül a nemzetközi közösség adott kölcsön.
Az EU-csúcs után nyilatkozott. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
