Aktualizálta a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódexét a Magyar Nemzeti Bank. Az eredeti kódexet még önszabályozásként maguk a pénzintézetek kezdeményezték, ám miután a felügyelet támogatandónak tartotta, ezért a Kódexre való hivatkozás több jogszabályba is bekerült. A devizahitelekkel kapcsolatos bírósági eljárásokban épp ezért volt érdekes kérdés, hogy a bíróság jogi relevanciát tulajdonított-e a Kódexnek, vagy sem. A kérdést újraszabályozta az, hogy az új, immár a felügyelet által megfogalmazott Kódex 2010. január 1-jén lépett hatályba, ám azóta annak számos rendelkezése 2014-ben jogszabályi szinten került szabályozásra, amely szükségessé tette a Magatartási Kódex felülvizsgálatát. A mostani szabályozás azokat az elemeket tartalmazza csak, amelyek tavaly nem kerültek jogszabályi szinten szabályozásra. A kódex emiatt hangsúlyozottan átmeneti jellegű, ezért a február 1-jei hatálybalépést követően csak az év végéig érvényes.
A Kódexben rögzített szabályok maradéktalan betartásával a hitelezők azt vállalják, hogy a lakosság körében átlátható és felelős magatartást tanúsítanak ügyfeleikkel szemben mind a hitelnyújtást megelőző időszakban, mind a felvett hitelek teljes futamideje alatt, továbbá a fizetési nehézségek felmerülése esetén követendő eljárásaikban is. Ennek nyomán a Kódex szabályozza a lakossági hitelezéssel összefüggésben a felelős hitelezés általános normáit, a szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elveit, az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárásokat és a végrehajtási eljárások előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelezői magatartás elveit.
Érdekesség, hogy míg a Kúria jogegységi döntése 7 elv (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve; tételes meghatározás elve; objektivitás elve; ténylegesség és arányosság elve; átláthatóság elve; felmondhatóság elve; szimmetria elve) együttes fennállása esetén tartotta lehetőnek a szerződésmódosítást (amely okán általános a vélemény, hogy lényegében lehetetlen bárminemű szerződésmódosítás), addig a mostani kódex szerint a hitelnyújtóknak „csak” a transzparencia, a szabályelvűség és a szimmetria elvének kell megfelelniük.
A Kódex elismertségét a jegybank azzal erősíti, hogy a nem csatlakozó intézmények listáját nyilvánosan közzéteszi, míg a csatlakozók esetében a rendelkezésének betartását folyamatosan ellenőrzi, s azok eredményeképp minősíti, amelyet ugyancsak nyilvánosságra hoz.
Ez a „gig economy.” 
