Nekimegy az EU az álhíreknek

Közös fellépést sürgetett az álhírek terjedésének megakadályozása érdekében az Európai Bizottság. A dezinformációk visszaszorítására létrehoztt, csaknem 40 tagú szakértői csoport azt vizsgálja, milyen intézkedésekkel lehetne azonosítani és korlátozni az internetet elárasztó hamis közléseket. A tervek szerint a várhatóan áprilisra elkészülő szakértői jelentés képezi majd az alapját a jövőbeli uniós stratégiának.

Marija Gabriel, az EB digitális gazdaságért és társadalomért felelős tagja elmondta: az álhírek terjedésének léptéke aggodalomra ad okot, és veszélyezteti demokratikus értékeinket, ezért mechanizmusokat kell kidolgoznunk az azonosításukra és korlátozásukra. Hozzátette: a digitális technológia komoly lehetőségeket rejt magában, ugyanakkor politikai, társadalmi és biztonsági kihívást is jelenthet, így Európai megközelítést kell alkalmazni a töredezettség kockázatának elkerülése érdekében.

Komoly veszélyt jelenthet a választásokra

Emmanuel Macron francia államfő év elején bejelentette: törvény készül a közösségi médiában terjedő, a liberális demokráciát veszélyeztető álhírek ellen, amelyet különösen a választási időszak alatt alkalmaznak majd. A szakértői csoport elnöke kiemelte: rendkívül súlyos társadalmi kockázatokkal jár a szükséges lépések elmaradása.

Októberben uniós tagországok az EU stratégiai kommunikációs képességeinek fejlesztésére szólítottak fel a - főként orosz - dezinformációs tevékenység visszaszorítása érdekében. Figyelmeztettek: ezen kampányok célja, hogy bizalmatlanságot teremtsenek a demokratikus renddel, az Európai Unióval szemben, befolyásolva ezzel a közhangulatot, az érintett országok politikáját és a választások kimenetelét.