|
| Jean Claude Juncker Fotó: europa.eu |
Véres csaták kezdődnek májusban az EU-ban a következő, 2021-ben kezdődő 7 éves pénzügyi időszak költségvetési tervezete ügyében. A Brexit miatt évi mintegy 13 milliárd eurós lyuk keletkezik a bevételi oldalon és belső jelentések szerint olyan nettó befizetők, mint az osztrákok, a dánok, a hollandok, a svédek és a finnek egy eurócenttel sem akarnak többet adni, de még a franciák és a németek is húzódoznak.
A visegrádiak célkeresztben
Pedig ez kétélű kard. „Ausztria költségvetési csapdában” címmel a vezető osztrák lap, a Die Presse arról értekezik, hogy a takarékosság szépen hangzó szó, főként ha azt mások teszik. Felhívja a figyelmet arra, hogy noha az új osztrák kormány erre gondolva akarja megkurtítani az uniós költségvetéshez való hozzájárulását, Brüsszelben ennek csak hat százalékát fordítják adminisztrációra, valójában a legtöbb pénz visszaáramlik a tagállamokba - vagyis az uniós befizetések csökkentésével Ausztria is kevesebb összeget kapna majd vissza az agrár- és regionális támogatásokra.
Franciaország EU-minisztere a napokban azzal érvelt, hogy a visegrádi országok esetében a segítséget a jövőben a többi közt a jogállamisághoz kell kötni. Azzal érvelt, hogy nincs abban semmi kivetnivaló, ha feltételeket írnak elő. Úgy tudni, hasonló véleményt terjesztett elő tegnap a Bizottság ülésén Jourová igazságügyi biztos.
Hol tart az utolsó esély?
Ilyenkor kellene egy biztos kezű kormányos az EU Bizottság élén, de a 63 éves Juncker nem az az ember. Sőt, a német Focus magazin oknyomozó beszámolója szerint egyre kevésbé áll a helyzet magaslatán.
|
| Káncz Csaba |
A kiszivárgó információk szerint még a saját munkatársai is egyre kevésbé látják a munkahelyén, a Berlaymont palota 20. emeleti irodájában.
Ha pedig sajtótájékoztatót tart, gyakran érthetetlenül beszél és túlérzékenyen reagál.
Holott 2014-ben még pont ő nevezte az új biztosi testületet az „utolsó esélynek”, hogy visszaszerezzék a polgárok elveszett bizalmát. De a nagy területeken hónapok óta mozdulatlanság és csend honol, legyen az a menekültek elosztása, az eurózóna reformja, avagy az EU külső határainak védelme – egyetlen stratégiai témában sincsen előrelépés.
Tegyük hozzá, Berlin politikai lebénulása is nagyban hozzájárul Juncker ennyire látványos tehetetlenségéhez.
Kesztyűs kézzel
Brüsszelben a színfalak mögött továbbra is komoly fenntartásokkal várják az új osztrák kormányt. De kenyértöréshez már nincsen ereje a Bizottságnak, ezt Juncker is felismerte. Hiszen már amúgy is Brüsszel nyakán van a következő választás, amely sokat elárulhat az európai politikai jövőre nézve.
Olaszországban március negyedikén jönnek az általános választások és könnyen egy újabb jobbratolódás lehet a végeredmény, amely tovább mélyítheti a hasadékokat az Unióban. Ez lehet a magyarázat arra is, hogy a Bizottság miért mutatkozik olyan visszafogottnak a csillagászati méretű olasz államadósság ellenére és miért bánik kesztyűs kézzel az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságával.
Káncz Csaba jegyzete
Az Európai Parlament csütörtökön, strasbourgi plenáris ülésén megszavazott állásfoglalásában elítélte Irán Izrael ellen április közepén elkövetett drón- és rakétatámadását, a helyzet enyhítésére szólított fel, és szankciókat sürgetett Teheránnal szemben. 
