Fideszes képviselők még április végén terjesztették be a költségvetés módosítására tett javaslatukat az új szabálysértési törvény rendelkezései miatt, ugyanis a parlament korábbi döntése alapján április 15-től az általános szabálysértési hatóság a települési jegyző helyett a kormányhivatal. Indítványuk a helyi önkormányzatok foglalkoztatásában álló és a kormányhivatalok állományába kerülő köztisztviselők bérének fedezetéhez szükséges, nagyjából egymilliárd forintos átrendezést hajtja végre. Ehhez a KT megadta előzetes hozzájárulását. Az eredeti javaslat egymilliárd forinttal növelte volna a hivatalok költségvetési támogatását és plusz hatszázmilliót adott volna a személyi juttatásokra.

A módosító a korábbinál is több forrást adna

A törvényjavaslathoz egyedül a kereszténydemokrata Tarnai Richárd nyújtott be módosító indítványt, amelyben azt írta, hogy a törvényjavaslatban meghatározott forrás alultervezett, mivel kizárólag a kormányhivatalok által átvett szabálysértési ügyintézők munkabérének és a minimális munkavégzéshez szükséges dologi kiadások költségeinek pénzügyi fedezetét tartalmazza.

A politikus szerint a javaslat azzal nem számol, hogy mivel a szabálysértési hatáskör új feladatot jelent a kormányhivataloknak, ki kell alakítani egy új irányítási és infrastruktúrarendszert is, amelynek többletköltségei vannak. Ennek megfelelően biztosítani kell többek között a szabálysértési eljárás lefolytatásához szükséges informatikai eszközöket, a szabálysértési bírság megfizetéséhez szükséges csekkeket és a helyszíni eljárás lefolytatásával felmerülő többletköltségeseket - indokolta a képviselő, hogy szerinte miért kell a fideszes képviselőtársai által javasoltnál több száz millió forinttal több pénzt juttatni a kormányhivataloknak. Tarnai javaslata szerint költségvetési támogatást 290 millióval kell megnövelni, a személyi juttatásokra még 123,5 milliót kellene fordítani.

Formailag megfelel, de...

A KT azonban úgy foglalt állást a módosító javaslatról - amelyet hétfőn 240 igen és 99 nem szavazattal elfogadott az Országgyűlés -, hogy az ugyan formailag megfelel az államadósság szabálynak, ugyanakkor érdemben nem bírálható el, mivel nem vezeti le az egyéb költségvetési bevételeknél a 288,8 millió forintos többletbevétel jogcímét és forrását. A tanács szerint komoly aggályt támaszt, hogy a bevételi előirányzat nagyságrendje nem ismert, így előfordulhat a bevételek előirányzattól való elmaradása, amely kedvezőtlenül befolyásolhatja a költségvetési hiány alakulását, amely kihat az államadósság alakulására is.

A stabilitási törvény szerint a költségvetés módosítását tartalmazó törvényjavaslatok - amelyek a büdzsé bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztatnák, vagy a költségvetési hiány mértékét növelnék - a KT előzetes hozzájárulása alapján bocsáthatók zárószavazásra. A szabályozás értelmében a törvényjavaslatot annak benyújtását követően, a hozzá kapcsolódóan megszavazott módosító javaslatokat pedig azok elfogadása után – az előzetes hozzájárulás megadása céljából – a házelnöknek kell haladéktalanul megküldenie a tanácsnak.

Ha a KT megtagadja az előzetes hozzájárulást, a kormánynak - a testület döntését megalapozó indokolásban foglaltak alapján - zárószavazás előtti módosító javaslatot kell készítenie, amely – a tanács döntésében meghatározott követelményeknek történő megfelelés céljából – a törvényjavaslat bármely rendelkezését módosíthatja. Ebben az eljárásban más módosító javaslat nem nyújtható be. A szabályok szerint a házelnöknek ezt a zárószavazás előtti módosító javaslatot is meg kell küldenie a Költségvetési Tanácsnak.