Német, kínai és tajvani szárnyakra ült rá a magyar ipar

2026 első negyedévében, 2022 óta először a magyar GDP több mint 20 százalékáért felelős ipar először járult hozzá pozitívan a GDP alakulásához – emeli ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi Inflációs jelentésében szereplő elemzésében.

Az első csalóka adat, hogy a negyedév nagyobb részében, januárban (3,5 százalékkal), illetve februárban (0,9 százalékkal) is csökkent az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest, és csak a márciusi, valóban kiemelkedő mértékű, 6,7 százalékos növekedés húzta fel az első három hónap átlagát – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu. Az persze a folyamat tartósságára utalhat, hogy áprilisban is nőtt, igaz, már jóval szerényebb mértékben, 0,9 százalékkal az ipari termelés.

De a legbeszédesebb a hazai ipar év eleji felpattanásával kapcsolatban a területi bontás. Abban nincs semmi meglepő, hogy 2026 elején már megjelent az évekkel korábban bejelentett és végre felfutó új feldolgozóipari termelőkapacitások pozitív hatása. Az már jóval több kérdést vet fel, hogy gyakorlatilag ezek a szigetszerűen kiépült nagyberuházások húzzák fel az egész magyar ipar teljesítményét.

Januártól áprilisig a 19-ből csak 6 vármegyében bővült az ipari termelés. Érdemi vagy kiugró mértékben pedig csak kettőben: Hajdú-Biharban 53,9 százalékkal, Komárom-Esztergomban 29,1 százalékkal. Ott, ahol néhány, Magyarországon terjeszkedő multinacionális cég fel tudta pörgetni a termelését: vagyis a német BMW, a kínai CATL, valamint a tajvani Foxconn magyarországi gyártóegységei.

A teljes cikkből kiderül, hogy eközben miért zuhant be Bács-Kiskun ipari termelése. De arról is olvashatnak, hogy mire számíthatunk a legfontosabb külpiacaink, különösen Németország jövőbeli teljesítményétől.

A magyar iparral kapcsolatban már nem kell sokat várnunk arra, hogy még közelebb kerüljünk az igazsághoz. Július 6-án, hétfőn ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közli a friss, májusra vonatkozó ipari termelési adatokat.