Németország felfegyverkezik – Európa saját kezébe veszi a sorsát

Angela Merkel (Kép forrása: EPA)

Bő három hét múlva itt vannak a német parlamenti választások, és Berlinben már minden megfigyelő Merkel következő koalíciós partnerét találgatja. A CDU/CSU jelenleg mintegy 38 százalékon áll, a szociáldemokrata SPD 22.5 százalékon, mindkét tömörülés 3 százalékkal alacsonyabban, mint 2013-ban. A frusztrált SPD nem hajlandó a következő ciklusban Merkel koalíciós partnere lenni, elég volt nekik abból, hogy a kancellár elmúlt 12 évéből nyolcban kisebbik koalíciós partnerként tevékenykedtek a kancellár árnyékában. A választóktól nem kapták meg az elismerést az olyan önálló szakpolitikai kezdeményezéseikért, mint a minimálbér és kontrollált lakbérek.

Önállóbb német külpolitika, Európával karöltve

Merkel új koalíciós partnerének tisztjéért négy párt is versenyez ma Németországban. A kisvárosi felső polgárság és a nagyvárosi yuppie-k pártjaként az FDP. A szélsőbaloldali underground és a mindenkiből kiábrándult, rendszerellenes alsó osztályok pártjaként a Die Linke. Az osztályokon átívelő rendszer- és idegenellenességet meglovagoló Alternatíva Németországnak (AfD). Valamint a nagyvárosi, környezettudatos, főleg morális és nem gazdasági szempontok alapján szavazó jómódú polgárság pártja, a Zöldek.

A kancellár egy hétvégi hosszabb interjújában határozottan kiállt egy önállóbb német külpolitika mellett és síkraszállt a hadsereg masszív megerősítése mellett is. Megismételte korábbi, híressé vált mondását, miszerint „Európának saját kezébe kell vennie sorsát”. Ezek alapján Európának egy „közös Afrika politikára”, „egy közös Szíria, Irak és Irán politikára” és egy „közös Oroszország és Kína politikára” van szüksége. Minden más „sértené Európa érdekeit”.

Ideges az SPD

A német biztonságpolitikai agytrösztök is sürgetik Berlin politikájának kurzus-módosítását. Példának okáért a Német Külügyi Társaság (DGAP) július végén jelentette meg 40 oldalas tanulmányát, a következő kormányzatnak javaslatokat téve a külpolitikai kihívásokra adandó válaszokról. A tanulmány olyan benyomást kelt, mintha egy használati utasítást olvasnánk Németország nagyhatalmi ambícióinak megvalósításához.

Káncz Csaba

Bár a legutóbbi Forsa felmérés szerint a német lakosság 55 százaléka elveti a magasabb védelmi kiadásokat, az SPD ezen a területen jobbról támadja Merkelt. A szociáldemokraták szerint a CDU/CSU költségvetési szűkítései miatt a hadsereg struktúrái kiüresedtek és az eszközei idejétmúltak lettek. A belügyi vonatkozásban is érdekes pálforduláson mentek át az SPD elvtársai: míg két éve a menekült- és migránsválság csúcspontján minden eszközzel ellenálltak egy racionálisabb bevándorlási politika kialakításának, most hirtelen 15 ezer új rendőrt követel a választási programjuk.

Az SPD nem véletlenül ennyire ideges és kapkodó. Alsó-Szászország szövetségi tartományban ugyanis három hete elvesztette a többségét az SPD-Zöldek vezette kormányzat, miután Elke Twesten Zöld képviselő átugrott a CDU-hoz. Ha az október 15-i előrehozott választásokat elveszti ebben a szövetségi államban az SPD-Zöld koalíció, akkor csak 2.5 millió német állampolgár marad vörös-zöld kormányzás alatt. A politikai dinamikát jól mutatja, hogy az év elején még 40 millión állt ez a szám.

Káncz Csaba jegyzete.